Tájékoztatás felsőoktatásban tanuló látássérült hallgatók részére


Látássérült hallgatók számára nyújtható kedvezmények a felsőoktatásban:
Milyen kedvezmények, előnyben részesítések adhatóak látássérült hallgatónak?

A 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet szerint, mely  a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtását biztosítja, az alábbi kedvezmények alkalmazhatók látássérült (vak, aliglátó, gyengénlátó) hallgató esetében:
 a gyakorlati követelmények teljesítése alóli részleges vagy teljes felmentés, illetve annak más formában történő teljesítése, ◾ az írásbeli vizsgák helyett a szóbeli vizsga, illetve az írásbeli számonkérés esetén speciális technikai eszközök használata, ◾ mentesítés a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alól, ◾ mentesítés a manuális, vizuális készségeket igénylő feladatok alól, de az elméleti ismeretek megkövetelhetők, ◾ az előadások, gyakorlatok és vizsgák alkalmával a kérdések, tételek hanghordozó eszközön, digitálisan, pontírásban vagy nagyításban történő hozzáférhetősége, ◾ a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési idő biztosítása. A hosszabb felkészülési időt a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított időtartamhoz képest legalább 30%-kal hosszabb időtartamban kell megállapítani. Az intézményi ügyintézésekhez személyi segítő biztosítása.
Kérem, hogy az ismertetett kedvezményeket körültekintéssel alkalmazzák, ne csak a kedvezményekkel éljenek, hanem a kötelességeikkel is legyenek tisztában, azokat is kielégítően teljesítsék! Gyakori hiba fogyatékossággal élő hallgatóknál, hogy a jogaikra hivatkoznak csak, de a kötelességeik teljesítéséről megfeledkeznek!

*

Tájékoztató az érettségi vizsgán alkalmazható mentesítések szabályairól
Sajátos nevelési igényű tanuló esetében, (az érzékszervi fogyatékossággal, pl. a látássérültséggel élő tanuló  is ide tartozik):
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 30. § (9) bekezdése
szerint: A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót - jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint - a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján - a gyakorlati képzés kivételével - az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól.
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997.
(VI. 13.) Korm. rendelet szerint:
A jelentkezési lapon a vizsgára jelentkezőnek fel kell tüntetnie többek között azt is, ha élni kíván a mentesítésre vonatkozó jogával (amelyet a fentebb említett közoktatási törvény 30. §-ának (9) bekezdése határoz meg.
A vizsgára való jelentkezés elfogadásáról és a benyújtott kérelemről az igazgató dönt.
Ha a vizsgázót a  kötelező érettségi vizsgatárgynak megfelelő tantárgyból mentesítették a középiskolában az értékelés, minősítés alól, helyette egy másik, általa választott vizsgatárgyból tehet érettségi vizsgát.
1. Az írásbeli vizsgán:
A  vizsgázó kérésére,  az igazgató engedélye alapján:
a) az   írásbeli  feladatok   kidolgozásához   a   vizsgázónak
vizsgatárgyanként rendelkezésre álló maximális időt legfeljebb egy órával (60 perc) meg kell növelni,
b)  lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott
segédeszközt (pl. számítógép, írógép) használja,
c)  engedélyezni kell, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli
beszámolót tegyen, vagy a szóbeli vizsgát írásban teljesítse.
d)  a tanuló a vizsgán   mentesülhet   az   értékelés   egy
vagy   több   része   alól,   amennyiben   a   középiskolában   a
megfelelő tantárgyból nem mentesítették az értékelés, minősítés egésze alól.
2. Szóbeli vizsgán:
a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján
a)    a  szóbeli vizsga  során  a  vizsgázónak vizsgatárgyanként a
felkészülésre rendelkezésre álló gondolkodási időt legfeljebb húsz perccel meg kell növelni,
b)    engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsgát írásban tegye le.
Ha a vizsgázó szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után, külön helyiségben, felügyelő tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére középszintű vizsga esetén harminc percet, emelt szintű vizsga esetén negyven percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó, vagy a vizsgázó kérésére a kérdező tanár felolvassa.

Ha az írásbeli vagy gyakorlati vizsgát szóban teszi le, és a vizsga írásbeli vagy gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll, a vizsgázónak két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A vizsgázónak ebben az esetben mindkét szóbeli vizsgáján legalább 10 %-ot kell teljesítenie ahhoz, hogy legalább elégséges osztályzatot kaphasson. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kihúzása előtt legalább tíz perc pihenőidőt kell adni. A vizsgázó a pihenőidő alatt a vizsgatermet nem hagyhatja el.

Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban tette le, teljesítményét a szóbeli vizsgarésznek megfelelően kell minősíteni. Ha a vizsgázó az írásbeli vagy gyakorlati vizsga helyett szóbeli vizsgát tett, mindkét tétel kifejtését a szóbeli tételek értékelési szabályai szerint kell értékelni.
A vizsgázónak ebben az esetben minkét szóbeli vizsgáján legalább tíz százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján  legalább elégséges osztályzatot kaphasson.

3. Gyakorlati vizsgán:
Ha a vizsgázó egy vizsgatárgy gyakorlati vizsgarészének teljesítésére – neki fel nem róható okból – képtelenné válik, az igazgató engedélyével, az Oktatási Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű és azonnali értesítése mellett az adott vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyat választhat, vagy a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolhatja.

Dr. Nagy Anikó
Ifjúsági referens


 

2018 Vakok és Gyengénlátók Békés Megyei Egyesülete - Készítette: PixelRain.hu