Szabályzat

EGYESÜLETI ALAPSZABÁLY

I.ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.) Az Egyesület neve: Vakok és Gyengénlátók Békés Megyei Egyesülete.

2.) Az Egyesület székhelye: 5600 Békéscsaba, Luther utca 13/a. sz.

3.) Az Egyesület működési területe: Békés megye, vagyis területi.

4.) Az Egyesület bélyegzője: téglalap alakú, az alábbi felirattal

VAKOK ÉS GYENGÉNLÁTÓK

BÉKÉS MEGYEI EGYESÜLETE

5600 Békéscsaba Luther u. 13/a.

Bsz: 10918001-00000021-02740004

Asz: 18388965-2-04.

5.) A Vakok és Gyengénlátók Békés Megyei Egyesülete (a továbbiakban: Egyesület) a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy. (Ptk. 3:63. § (1)-(4) bek.)

II. AZ EGYESÜLET CÉLJA, FELADATAI ÉS TEVÉKENYSÉGE

Az Egyesület jogi személyiségű közhasznú szervezet, mely a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) Harmadik Könyve, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) alapján szerkesztett, és az Egyesület legfőbb szerve (a továbbiakban: Küldöttgyűlés) által elfogadott alapszabálya szerint működik.

1.) Az Egyesület célja, hogy megteremtse a korszerű érdekvédelmi munkát, és ennek keretében ellássa a vak, aliglátó vagy gyengénlátó (a továbbiakban együtt: látássérült) személyek egyéni és közösségi érdekvédelmét, ezen belül módot nyújtson tagjainak érdekeik kifejezésére, lehetőséget teremtsen azok érvényesítésére és ellássa érdekképviseletüket, ennek értelmében:

a) elősegíti az Alaptörvényben foglalt alapvető jogok érvényesülését;

b) az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése érdekében:

ba) az épített környezet kialakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvénynek és a felhatalmazása alapján kiadott rendeleteknek, a személyszállításról szóló törvénynek megfelelően akadálymentesítési, egyenlő esélyű hozzáférési kérdésekben állást foglal, véleményt nyilvánít, részt vesz az egyenlő esélyű hozzáférés megvalósítása céljából szükséges egyeztetéseken. Így különösen a közutak és tartozékaik - ideértve különösen a járdákat és gyalogátkelőket - felújítása, középületek akadálymentesítése során történő egyeztetésekben, rehabilitációs szakmérnökökkel, kivitelezőkkel történő megbeszélésekben, önkormányzati és egyéb tisztviselőkkel való konzultációkban.

bb) ellenőrzi és véleményezi a pontírású feliratokat, például az akadálymentesítési megoldások, gyógyszeres dobozok, termékfeliratok, tájékoztatók feltüntetése tekintetében.

bc) ellenőrzi és véleményezi az infokommunikációs egyenlő esélyű hozzáférés érdekében teendő intézkedéseket, egyeztetéseket, konzultációkat folytat, különösen az elektronikus ügyintézés egyenlő esélyű hozzáférésének megteremtése, honlapok akadálymentesítése tekintetében.

2.) Az Egyesület következetesen törekszik a tevékenységi körébe tartozó feladatoknak a látássérült személyek érdekével összhangban történő végrehajtására.

3.) Az Egyesület a működési területén látássérült személyek érdekeinek védelmét és képviseletét, életviteli nehézségeikkel és problémáikkal kapcsolatos ügyek intézését vállalja fel, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvénynek megfelelően nevesítve:

2. § (4) képviseli és védelmezi a látássérültek érdekeit más szervek előtt, szükség esetén segítséget nyújt a jogsérelmek orvoslásához, életviteli nehézségek leküzdéséhez;

6. § (1) információs és tanácsadói szolgálat működtetése annak érdekében, hogy a felmerülő igényeket az Egyesület koordinálni tudja:

a) kapcsolatfelvétel és együttműködés a látássérültek érdekében eljáró hazai és nemzetközi szervezetekkel és szakemberekkel;

b) kapcsolatfelvétel és együttműködés a hasonló célkitűzéseket megvalósító intézményekkel, szervezetekkel;

c) felvilágosító tevékenység, rendszeres tájékoztatás szervezése mind a látássérült emberek, mind családtagjai, segítői és a közvélemény felé;

12. § (2) elősegíti a látássérült gyermekek korai fejlesztésének megvalósítását;

21. § c) működési területén elősegíti a látássérült emberek rehabilitációját, oktatását, művelődését és társadalmi integrációját;

g) figyelemmel kíséri és működési területén, elősegíti a felnőtt korú látássérült személyek elemi rehabilitációját, társadalmi integrációját.

4.) Az 1991. évi IV. és a kapcsolódó törvényeknek megfelelően aktívan közreműködik a látássérült álláskeresők munkához juttatásában

a) akkreditált foglalkoztatóként elsősorban látássérülteket foglalkoztat;

b) kapcsolatot tart a szociális tevékenységeket folytató hatóságokkal.

A fenti tevékenységek elősegítése céljából ismeretterjesztő, érzékenyítő, szemléletformáló tevékenységet végez.

5.) Az Egyesület céljai megvalósítása végett működési területén a látássérült személyek érdekében az alábbi tevékenységeket végzi:

a) a látássérültek, mint hátrányos helyzetű csoport társadalmi esélyegyenlőségét fejlesztő tevékenység (TEÁOR szerint: 9329 Máshova nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység).

b) betegségmegelőzési tevékenység (TEÁOR szerint: 8690 Egyéb humán-egészségügyi ellátás).

c) képességfejlesztési feladatok ellátása, segítség nyújtás a felnőtt korú látássérült személy és az integráltan tanulók számára a látássérülés miatt szükséges speciális ismeretek elsajátításában (TEÁOR szerint: 8559 Máshova nem sorolt egyéb oktatás).

d) szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása (TEÁOR szerint: 8899 Máshova nem sorolható egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül).

e) kulturális tevékenység keretében, a Békés megyében élő látássérült emberek közössége hagyományának ápolása, a közösségi összefogás megőrzése és megerősítése (TEÁOR szerint: 9101 Könyvtári, levéltári tevékenység).

f) látássérültek esélyegyenlőségét segítő szolgáltatás (TEÁOR szerint: 8299 Máshova nem sorolható egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás).

g.) Előadó Művészetet kiegészítő tevékenység (TEÁOR szerint: 9002)  

h.) Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése (TEÁOR szerint: 6820)

6.) Az Egyesület céljai elérése érdekében mindenki számára elérhető közhasznú szolgáltatásokat nyújt úgy, hogy a szolgáltatást bárki igénybe veheti függetlenül attól, hogy tag-e vagy sem (Ectv. 34.§ (1) bekezdés a) pontja), ha látássérültségét megfelelően igazolja, ennek keretében többek között a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és más kapcsolódó jogszabályokban meghatározott feltételek fennállása esetén közfeladat teljesítését közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez:

25. § (1) Esetenként pénzbeli vagy természetbeni adományban részesíti a szociálisan erre rászoruló látássérült személyeket.

57. § (2) A személyes gondoskodás keretében

b) szociális alap- és szakosított ellátásokat nyújtó intézményeket, rehabilitációs intézményt alapíthat, működtethet, vagy annak fenntartásához hozzájárulhat.

65. § (4) bb) Meghívás vagy pályázat, illetve saját kezdeményezése alapján részt vehet új ellátási formák modellkísérleteiben.

65/C. § (1) Támogató szolgálatot hozhat létre, működtethet, vagy ahhoz csatlakozhat, fenntartásában közreműködhet.

(3) A látássérültség mértékének és jellegének megfelelően:

b) segédeszközöket adományoz, ad kölcsön, egyéb természetbeni támogatást nyújthat működési területén a látássérült emberek számára, a látássérültek társadalmi integrációjának elősegítése érdekében.

c) a látássérült személyeknek folyamatos információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követően a társadalmi beilleszkedést segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása.

7.) Az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokat kérelemre, illetve személyes megkeresés alapján lehet igénybe venni. A beérkezett kérelmeket az Egyesület Elnöksége összesíti és rangsorolja aszerint, hogy azok teljesítése mennyiben szolgálja az Egyesület célkitűzéseit. A kérelmezők az Elnökség által kialakított sorrend szerint, a felhasználható vagyon és a rendelkezésre álló dologi eszközök mértékétől függő mennyiségben juthatnak hozzá az igényelt szolgáltatásokhoz, melyről az Egyesület nyilvántartást vezet.

8.) Az Egyesület - céljai megvalósítása érdekében – együttműködésre törekszik:

a) az állami, önkormányzati, egyházi és társadalmi, kiemelten a fogyatékosügyi, a szociális, az egészségügyi, az oktatási-nevelési és a művelődési szervekkel;

b) minden segítőkész, az együttműködést vállaló civil szervezettel, intézettel, intézménnyel, gazdálkodó szervezettel és személlyel.

9.) Az Egyesület alapszabályában is kinyilvánítja, érdekelt abban, hogy a látássérültekkel foglalkozó állami és önkormányzati intézmények, társadalmi szervezetek és alapítványok országos érdekképviseleti szövetségbe tömörüljenek, és ahhoz maga is csatlakozik.

10.) Az egyesületi célok és feladatok minél hatékonyabb megvalósítása érdekében a tagok önkéntes kezdeményezésére az Egyesületen belül tagozatok, körzeti csoportok hozhatók létre és működtethetők.

11.) Az Egyesület pártoktól és más politikai szervezetektől független, azoktól támogatást nem kér és nem is fogad el, illetve részükre támogatást nem nyújt. Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, országgyűlési képviselői, megyei és helyi önkormányzati választáson jelöltet nem állít, és nem támogat (Ectv. 34. § (1) bekezdés d) pontja).

III. AZ EGYESÜLET TAGJAI ÉS JOGÁLLÁSUK

1.) Az Egyesület tagsága rendes és pártoló tagokból áll.  A rendes tagok természetes személyek lehetnek.

a.) Az Egyesület rendes tagja lehet az a személy, aki látássérültségét az alábbiak szerint igazolja:

aa) vakok személyi járadékát megállapító határozattal,

ab) a fogyatékossági támogatást megállapító határozattal, és ha abból a látássérültség ténye nem derül ki egyértelműen, az azt megalapozó orvos szakértői véleménnyel,

ac) az emelt összegű családi pótlékra való jogosultságot megállapító határozattal, és ha abból a látássérültség ténye nem derül ki egyértelműen, akkor az azt megalapozó orvos szakértői véleménnyel,

ad) ha egyik dokumentum sem áll rendelkezésre, 30 napnál nem régebbi szemész szakorvosi igazolással.

A rendes tagnak a látássérültsége igazolása során meg kell felelnie a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontjában, 23. § (1) bekezdés a) pontjában, a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésében és 1. számú melléklete 1. pontjában írott követelményeknek függetlenül attól, hogy a látássérültségét milyen módon igazolja.

b) A különleges jogállású tagok a Ptk., Ectv. és ezen alapszabály szerint korlátozott jogokkal rendelkeznek és kötelességeik is korlátozottak.

ba) Az Egyesület pártoló tagja lehet: mindazon természetes vagy jogi személy, aki vagy, amely az Egyesület céljával, tevékenységével egyetért, és azt anyagilag, szolgáltatás térítésmentes nyújtásával, vagy más módon támogatni, segíteni kívánja, és írásban jelentkezési szándékát az Egyesület Elnökségének bejelenti. A nem természetes személy jelentkezési nyilatkozatához csatolja azon dokumentumok másolatát, amelyek működését és képviseleti jogosultságát igazolják. Az Elnökség a jelentkezés elfogadásáról névre szóló pártoló tagsági kártyát állít ki.

bb) Költségvetési szerv és párt nem lehet pártoló tag.

2.) A tagot írásbeli kérelem (belépési nyilatkozat) kitöltése alapján az Elnök veszi fel, és a tagsági viszony keletkezését, fennállását sorszámozott, fényképpel ellátott igazolvány kiállításával igazolja.

Amennyiben az Egyesület tagjai közé felvételét kérő személy az alapszabályban meghatározott tagfelvételi feltételeknek megfelel, az Elnök a felvételi kérelem teljesítését jogszerűen nem tagadhatja meg.

3.) A rendes tagok a Ptk., Ectv. és ezen alapszabály szerint teljes körben gyakorolhatják a tagságból eredő jogokat és teljesítik a tagságból eredő kötelességeket.

a) A tagok jogai:

aa) részt vehetnek az Egyesület munkájában, rendezvényein, felszólalhatnak az Egyesület területén működő körzeti csoportok taggyűlésén, valamint a megválasztott küldöttek az Egyesület Küldöttgyűlésén, a rendes tagok gyakorolhatják szavazati jogukat;

ab) részt vehetnek az Egyesület tevékenységében, az alapszabály célkitűzéseinek megvalósításában, ezek érdekében megfelelő tájékoztatást kérhetnek, véleményüket, javaslatukat szóban vagy írásban előterjeszthetik;

ac) az Egyesület egészének és szerveinek működésével, célkitűzéseinek, terveinek megvalósításával és anyagi, pénzügyi helyzetével összefüggésben az Egyesület szerveihez, tisztségviselőihez kérdéseket intézzenek, és azokra érdemi választ kapjanak;

ad) igénybe vehetik az Egyesület szolgáltatásait és eszközeit;

ae) az Egyesület közreműködését, segítségét vagy védelmét kérhetik minden olyan esetben, amikor jog- vagy érdeksérelem éri őket, illetve életkörülményeik, szociális helyzetük azt indokolttá teszi;

af) bármilyen, az Egyesületre tartozó kérdésben a Felügyelő Bizottságnál vizsgálatot kezdeményezhetnek;

ag) az Egyesület minden rendes tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és közvetve részt vehet az Egyesület működését érintő kérdésről rendelkezni jogosult Küldöttgyűlés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden tag küldöttei által gyakorolhatja;

ah) választhat és választható az egyesület szerveibe;

ai) a pártoló tag, tanácskozási és javaslattételi joggal rendelkezik, szavazati joga azonban nincs, és egyesületi tisztségre nem választható, de az Elnökség mellett működő bizottságba tagnak felkérhető.

b) A tagok kötelességei:

ba) az alapszabályban foglaltak betartása;

bb) ha azt egészségi állapotuk megengedi, kötelesek közreműködni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósításában, továbbá kötelesek a vállalt tevékenységet képességeik szerint elvégezni az Egyesület feladatainak minél hatékonyabb ellátása érdekében;

bc) a Küldöttgyűlés határozatában rögzített tagdíjat évi rendszerességgel megfizetni.

4.) Tisztséget csak olyan rendes tag vállalhat, aki cselekvőképes vagy korlátozottan cselekvőképes. Feltéve, hogy cselekvőképességét a bíróság az adott tisztség ellátására vonatkozó ügycsoportok tekintetében nem korlátozta, illetve cselekvőképtelen ugyan, de a tisztség ellátása vagyoni kötelezettséget nem keletkeztet, különösebb megfontolást a tisztség ellátása nem igényel, feltéve, hogy a cselekvőképtelenség csak az életkor miatt áll fenn, és a rendes tag az ítélőképessége birtokában már egyértelműen meg tudja ítélni a tisztség ellátásával kapcsolatos feladatokat és cselekedeteit ennek megfelelően képes irányítani. Vezető tisztséget cselekvőképtelen rendes tag nem láthat el.

5.) Vezető tisztségviselő minden olyan rendes tag, aki az Ectv. 2. § 9. pontja értelmében felelős személynek minősül, megfelel a Ptk.-ban foglalt feltételeknek, így vezető tisztségviselő az egyesület elnöke, és két alelnöke.

6.) Az egyesületi tagsági viszony megszűnik:

a)  lemondással;

b) felmondással;

c) a tag, a pártoló tag halálával,

d) az Egyesület megszűnésével.

7.) A tag tagsági jogviszonyát az egyesület elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

8.) A tagsági viszony a lemondásról szóló nyilatkozat egyesület általi átvételének napján szűnik meg.

9.) A tagsági jogviszonyt az elnök akkor mondhatja fel, ha

a) a rendes tag legalább egy évi tagdíjjal hátralékban van, és az elnök annak megfizetésére előzetesen írásban, harminc napos határidő kitűzésével, igazolható módon felszólította, és a fizetési határidő eredménytelenül telt el;

b) a tag nem felel meg az 1.) pont a) bekezdésében foglalt feltételeknek és ezeket a feltételeket az elnök írásbeli felszólítása ellenére harminc napon belül sem teljesíti.

10.) A harminc napos határidő eredménytelen elteltét követően a felmondást az elnöknek tizenöt napon belül, írásban közölnie kell a taggal. A felmondásban az elnöknek tizenöt napos határidő megadásával fel kell hívnia a rendes tag figyelmét arra, hogy előterjesztheti védekezését, miért nem fizeti a tagdíjat, illetve miért nem tesz eleget az 1.) pont a) bekezdés feltételeinek, továbbá nyilatkoztatja arról, hogy tagsági jogviszonyát fenn kívánja-e tartani.

11.) A felmondást tartalmazó határozat ellen a küldöttgyűléshez lehet fellebbezni, amelyről a küldöttgyűlés a soron következő ülésén dönt. Erről az elnök a felmondást tartalmazó határozatában tájékoztatja a tagot.

12.) A tagot tagsági jogviszonya megszűnése esetén a tagnyilvántartásból, az egyesület tagjai közül törölni kell.

IV. AZ EGYESÜLET SZERVEI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE

A.) A KÜLDÖTTGYŰLÉS

1.) Az Egyesület legfőbb szerve a Küldöttgyűlés, mely az Egyesület rendes tagjai által választott küldöttek összessége. A küldöttek megválasztásának módját az alapszabály IV. fejezetének G. 3. pontja rögzíti.

2.) A Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály, valamint a Választási Szabályzat elfogadása és módosítása;

b) az Elnökség és a Felügyelő Bizottság megválasztása és visszahívása, javadalmazásuk megállapítása;

c) az irodavezető beszámolója, valamint a közhasznúsági mellékletének megvitatása és elfogadása;

d) az Elnökség javaslata alapján döntés az éves tagdíj összegéről;

e) a Felügyelő Bizottság jelentésének megtárgyalása és elfogadása;

f) a  Jelölő- és Választási Bizottság megválasztása és visszahívása;

g) más egyesülettel való egyesülésének, illetve feloszlásának kimondása, más egyesülettel történő érdekvédelmi szövetség létrehozása, ilyen szövetségbe történő belépés és abból való kiválás;

h) Szövetségi Küldöttek választása, visszahívása;

i) döntés az egyesület:

ia) feloszlatásáról és végelszámolásának a Bíróság előtti kezdeményezéséről;

ib) fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet esetén a fizetésképtelenség elhárításával kapcsolatos intézkedésekről;

ic) az egyesületnek önmaga ellen indítandó csődeljárásának a Bíróság előtti kezdeményezéséről;

id) az egyesületnek önmaga ellen indítandó felszámolási eljárásának a Bíróság előtti kezdeményezéséről;

j) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály a Küldöttgyűlés hatáskörébe utal, vagy a Küldöttgyűlés magának tart fenn, kivéve, ha az más egyesületi szerv hatáskörébe tartozik.

3.) A Küldöttgyűlés öt évenként rendes választásokat tart, amelyen megválasztja:

a) az elnököt, és a két alelnököt, és legalább 1 póttagot

b) a felügyelőbizottság elnökét és két tagját, valamint egy póttagját

c) a jelölő- és választási bizottság tagjait.

A választás módjának, feltételeinek és lebonyolításának szabályait külön szabályzat tartalmazza. Megválasztáskor az Elnökség tagjainak nyilatkozni kell arról, hogy a Ptk. - ban írtaknak megfelelnek. Ha valamely tisztség megüresedik, a küldöttgyűlés rendkívüli választást tart, amelyen a megüresedett tisztségre vonatkozóan választ. A rendkívüli választással megválasztott tisztségviselő mandátuma a többi tisztségviselő mandátumával azonos időpontig tart.

4.) A Küldöttgyűlést évenként egyszer össze kell hívni (rendes küldöttgyűlés).

5.) Rendkívüli Küldöttgyűlést kell összehívni, ha az Elnökség azt szükségesnek tartja, és erről határozatot hoz, ha a Bíróság azt elrendeli, ha a tagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével kezdeményezi, ha a Felügyelő Bizottság az összehívást indítványozza.

6.) A Küldöttgyűlés összehívásáról az Elnök köteles gondoskodni. Az Elnök a Küldöttgyűlés ülését írásban (postán vagy e-mailben), az ülést megelőző legalább 15 nappal korábban a küldöttek részére kiküldött meghívóval köteles összehívni. A meghívó tartalmazza a Küldöttgyűlés helyét, időpontját, napirendjét, a határozatképességre és a megismételt Küldöttgyűlésre vonatkozó szabályokat.

Választás esetén a Jelölő- és Választási Bizottságnak a tisztségviselők, és szövetségi küldöttek személyére vonatkozó javaslatait a meghívóban fel kell tüntetni. A Küldöttgyűlés üléseinek tervezett időpontjáról, napirendjéről és a jelöltlistáról szóló értesítőt az Elnökség köteles az Egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán kifüggesztve nyilvánosságra hozni.

A meghívót egyebekben az Egyesület internetes honlapján tájékoztatási céllal is közzé lehet tenni.

7.) A Küldöttgyűlés nyilvános, azon bárki részt vehet, szavazati joggal azonban csak a küldöttek rendelkeznek. Választó Küldöttgyűlés esetén a Küldöttgyűlésnek e részén csak a küldöttek és a választás lebonyolításában segédkezők vehetnek részt, a választóhelyiségben a választás alatt csak a választásra jogosult, és vak személy esetében a kísérője lehet jelen. A választás lebonyolításának módjára, rendjére egyebekben a Választási Szabályzat rendelkezései az irányadók (Ectv. 37. § (1) bekezdés).

8.) A Küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha az Egyesület rendes tagjaiból választott küldöttek több mint a fele, azaz 50% plusz 1 fő jelen van.

9.) Ha a Küldöttgyűlés nem volt határozatképes, a meghívóban közölt napirenddel a meghívóban közölt újabb időpontban megismételt Küldöttgyűlést lehet tartani. Ekkor a Küldöttgyűlés határozatképes a tagok létszámától függetlenül. A küldötteket erre a meghívóban figyelmeztetni kell.

10.) Küldöttgyűlésen a határozat hozatalához elegendő az egyszerű szótöbbség.

KIVÉVE:

• alapszabály módosítása esetén, legalább a jelen lévő küldöttek ¾-e
• cél módosítása és a megszűnés elhatározása, legalább a szavazati joggal rendelkező tagok ¾-e (Ptk. 3:76. § (1)-(2) bek.)

11.) A Küldöttgyűlés üléséről a jegyzőkönyv elkészítése céljából hangfelvétel készül. Az ülést követő 15 napon belül írásba foglalt jegyzőkönyvet kell készíteni.

A jegyzőkönyvben rögzíteni kell:

a) az ülés helyét, időpontját és az azon - a jelenléti ív szerint - részt vevő Küldöttek számát;

b) az ülést levezető elnök, jegyzőkönyvvezető és a két hitelesítő tag megválasztásának tényét és nevét;

c) az elfogadott napirendet;

d) az elhangzott hozzászólások és felszólalások lényegét és a hozzászóló, a felszólaló személy nevét;
e) a hozott határozatokat, a döntés hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát, illetve, ha ez lehetséges, személyét, valamint a határozat végrehajtásának határidejét és a végrehajtásért felelős személy megjelölését. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, a jelenléti ívet, az írásbeli előterjesztéseket. A jegyzőkönyvet a Küldöttgyűlés által megválasztott levezető elnök és a hitelesítésre megválasztott két tag hitelesíti. A Küldöttgyűlésről készült hangfelvételt, a tanácskozást követő 30 nap elteltével meg kell semmisíteni, kivéve, ha a határozatot megtámadták. Ez esetben a rögzített hangfelvételt a Bíróság ítéletének jogerőre emelkedését követően kell megsemmisíteni.

A Küldöttgyűlésen hozott határozatokról az Elnökség évenkénti sorszámozásban, folyamatos nyilvántartást vezet (Határozatok könyve). A nyilvántartásban a határozat szövegét szó szerint rögzíteni kell.
A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból a határozat meghozatalának kelte, sorszáma, a szavazás aránya egyértelműen megállapítható legyen. A nyilvántartásba vett határozatot a levezető elnök és a két hitelesítő tag hitelesíti.

A zárt ülésen hozott határozatot bárki megtekintheti olyan formában, amely nem sérti az érintett személyhez fűződő jogait. A határozat az érintettel közölhető kihirdetéssel szóban, valamint kézbesítéssel írásban. A határozat kihirdetésének a tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A kézbesítésre a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó rendelkezések az irányadók. A határozathoz fűződő joghatások és határidők a közléssel állnak be.

B.)  AZ ELNÖKSÉG

1.) Az Egyesület képviseleti szerve a három főből álló Elnökség.

Az Egyesület ügyvezetését az Egyesület irodavezetője látja el.
Két Küldöttgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Elnökség a döntéseiről, intézkedéseiről a soron következő, Küldöttgyűlésen köteles beszámolni. Az Elnökség tagjai munkájukat ingyenesen, társadalmi megbízatás keretében végzik, de költségtérítésre jogosultak. Az Elnök javadalmazásáról a Küldöttgyűlés évente határoz. Az elnökség tagjainak adatait az 1. számú melléklet tartalmazza.

2.) Az Elnökség feladata:

a) gondoskodik a Küldöttgyűlés határozatainak végrehajtásáról;

b) biztosítja az alapszabályban és más egyesületi szabályzatokba foglaltak megtartását és megtartatását;

c) előkészíti a Küldöttgyűlést és beszámol a tevékenységéről;

d) javaslatot tesz az éves tagdíj mértékére;

e) megtárgyalja az Egyesület éves költségvetését és elfogadja az előző évi zárszámadását, melyet az Egyesület irodavezetője készít el és terjeszt az Elnökség elé;

f) az irodavezető az Elnökségnek előterjeszti az Egyesület közhasznúsági mellékletét;

g) elkészíti a szöveges szakmai beszámolót;

h) a jogszabályoknak és az alapszabálynak megfelelően elfogadja az Egyesület azon belső  szabályzatait, amelyeknek elfogadása nem tartozik a Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe;

i) dönt az Elnökség mellett működő állandó és ideiglenes bizottságok létrehozásáról, vezetőik kinevezéséről, az Egyesületen belül tagozatok, körzeti csoportok működésének engedélyezéséről, megszűntetéséről, javaslatot tesz a Küldöttgyűlésnek a Felügyelő- és a Jelölőbizottság tagjai, Küldöttgyűlés levezető elnök, jegyzőkönyvezető személy megválasztására, visszahívására;

j) dönt intézmény alapításáról vagy ahhoz való csatlakozásról, vállalkozási tevékenység indításáról;

k) az Ectv. szerint a Bíróságon (illetőleg az Országos Bírósági Hivatal erre létesített rendszerében) letétbe helyezi, továbbá közzéteszi honlapján a küldöttgyűlés által elfogadott közhasznúsági mellékletet, az éves beszámolót;
l) dönt tagnyilvántartásból való törlésről, tag kizárásáról, és a pártoló tag jelentkezésének elfogadásáról, pártoló tagsági jogviszonyt igazoló okirat kiállításáról;

m) ha a Felügyelő Bizottság feladata ellátásában akadályozva van, szükség esetén vizsgálat lefolytatására felkérheti az MVGYOSZ Felügyelő Bizottságát;

n) dönt sajtótermék kiadásáról, Internetes honlap létesítéséről, működtetéséről;

o) dönt az Egyesületet terhelő kötelezettségek és megillető jogosultságok vállalásáról;

p) dönt az Egyesület együttműködési megállapodásairól, gondoskodik az érdekvédelmi

szövetségben fennálló tagsági jogviszonyból eredő kötelezettségek teljesítéséről;

r) dönt adományok elfogadásáról vagy visszautasításáról, adománygyűjtésről, tartós adományozóval történő megállapodásról;

s) dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

t) dönt az Egyesület Irodavezető munkakört betöltő személyéről, e személy tekintetében a munkáltatói jogokat kizárólagosan az Elnök gyakorolja

3.) Az Elnökség biztosítja az Egyesületnek az alapszabályban meghatározottak szerinti folyamatos működését, gondoskodik az Egyesület vagyonának az alapszabályban rögzített céloknak megfelelő felhasználásáról. Meghatározza a kitűzött cél megvalósításához szükséges tárgyi és személyi feltételeket, az Elnök útján gondoskodik azok biztosításáról.

Az Elnökség feladata, hogy az Egyesület részére az alapszabályban meghatározott közhasznú célja megvalósításához szükséges anyagi forrásokat biztosítsa a törvényes lehetőségek igénybevételével, adományok gyűjtése, tartós támogatók szerzése, pályázatokon való részvétel útján. Az Elnökség tagjai, mint vezető tisztségviselők az Egyesület vezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, az Egyesület érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályokban, az alapszabályban, egyéb szabályzatokban, illetve a Küldöttgyűlés által hozott határozatokban foglalt kötelezettségek vétkes megszegésével az Egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek.

4.) Az Elnökség munkamegosztásban dolgozik, ügyrendjét maga állapítja meg.

Az Elnökség a munkája minél hatékonyabb elősegítése céljából tanácsadó, véleményező feladat ellátására állandó (a választási ciklus végéig működő), illetőleg ideiglenes (meghatározott ideig működő) 3-5 tagból álló bizottságot hozhat létre.

A létrehozott bizottságok vezetését elsősorban az Elnökség rendes vagy póttagja látja el, de felkérésre az Egyesület bármely tagja is elláthatja. Ez utóbbi esetben az Elnökség egy tagja a bizottság tagjává válik. Az Elnökség a bizottságba tagként meghívhatja az Egyesület bármely tagját vagy külső szakértő személyt. Az Elnökség bármely bizottság bármelyik tagját visszahívhatja, ha az a rábízott feladatot nem látja el, vagy hat hónapot meghaladóan akadályozott a feladata ellátásában. A bizottság ügyrendjét és üléseinek gyakoriságát maga állapítja meg.

A bizottságok által végzett tevékenységről, javaslatokról, megállapításokról és ezzel kapcsolatban hozott esetleges intézkedésekről a bizottságok elnökei évenként összefoglaló jelentést készítenek az Elnökség számára, mely jelentés részét képezi az Elnökség éves beszámolójának.

5.) Az Elnökség szükség szerint, de legalább kéthavonta ülésezik. Az Elnökségi ülés összehívásának idejét, napirendjét az Elnök határozza meg és írásban az ülést megelőzően 5 munkanappal névre szólóan, értesíti az Elnökség tagjait, az irodavezetőt és a Felügyelő Bizottságot, valamint az olyan érdekelt személyt, akinek az ügye a napirenden szerepel, továbbá az egyéb érdekelteket a meghívónak az Egyesület székhelyén lévő, hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel. Az Elnök akadályoztatása esetén helyettesítési jogkörben az Alelnök jár el.

Ez a testület az üléseit elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtarthatja, vagy írásbeli egyeztetést folytathat, és a döntéseket írásban ülés tartása nélkül is meghozhatja. Az ülésezésre, döntéshozatalra vonatkozó részletszabályokat főszabályként a testület elnöke, akadályoztatása esetén helyettese határozza meg és közli az érintettekkel. Az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal elektronikus üzenetváltással (e-mail) is történhet.

Írásbeli szavazás esetében az eldöntendő kérdésre vonatkozó előterjesztést azzal a felhívással kell az elnökségi tagoknak megküldeni, hogy válaszukat a kézhezvételtől számított 3 napon belül adhatják meg. Legkésőbb az utolsó szavazat beérkezését követő napon - amennyiben ez a nap hétvégére vagy ünnepnapra esik, akkor az azt követő első munkanapon – az elnök megállapítja a határozatot, és annak keltét, és erről értesíti az elnökségi tagokat. Abban az esetben, amennyiben ezen határidőn belül valamely elnökségi tag szavazatát nem adja le, azt úgy kell tekinteni, mintha az elnökségi tag nem szavazott volna. Amennyiben bármely elnökségi tag az előírt határidőn belül ülés megtartását kéri, a szavazás semmisnek tekintendő, és az adott kérdésben ülés megtartásával kell határozni. A határozatképességre, valamint a szavazás eredményének megállapítására az elnökségi ülés szabályait kell megfelelően alkalmazni. Amennyiben bármely elnökségi tag az írásbeli szavazásról szóló – szokásos módon megküldött – értesítés átvételében akadályozva volt, úgy az adott kérdést az elnök köteles a soron következő elnökségi ülés elé terjeszteni megvitatás végett.

6.) Az Elnökség ülése nyilvános, azon bárki részt vehet, az érintett személy felszólalhat, szavazati joguk azonban csak az Elnökség tagjainak van.

A nyilvánosság az ülésről akkor zárható ki, ha a személyiségi jogok védelme érdekében a kizárás indokolt, és a személyiségi jogok védelméhez nagyobb érdek fűződik, mint a nyilvánossághoz, feltéve, hogy a jogszabály másképpen nem rendelkezik. Üzleti titokra nem lehet kizárni a nyilvánosságot abban az esetben, ha az adott tárgykörben államháztartási alrendszerből vagy közösségi juttatásból származó pénzek felhasználása is történik (Ectv. 37. § (1) bekezdés).

7.) Az Elnökség határozatképes, ha az ülésén tagjainak több mint a fele részt vesz. Határozatait egyszerű szavazattöbbséggel, név szerinti szavazással hozza. Az elnökségi tagnak a szavazástól való tartózkodása nemleges szavazatot jelent. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

8.) Az Elnökség üléséről hangfelvétel készül, melyről az ülést követő nyolc munkanapon belül írásba foglalt jegyzőkönyvet kell készíteni, melyben rögzíteni kell:

a) az ülés helyét, időpontját és az azon részt vevők nevét;

b) a napirendet;

c) az elhangzott hozzászólások lényegét és a hozzászóló személy nevét;

d) a hozott határozatokat, a döntés hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát, illetve személyét, valamint a határozat végrehajtásának határidejét és a végrehajtásért felelős személy megjelölését.

Az Elnökség üléséről készült jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, a jelenléti ívet és az írásbeli előterjesztéseket.

Az Elnökség üléséről készült jegyzőkönyvet az Elnök, illetve egy elnökségi tag hitelesíti. Az ülésen rögzített hangfelvételt 30 nap elteltével meg kell semmisíteni.

Az Elnökség az általa hozott határozatot az Egyesület székhelyén a meghozatalát követően 15 napos kifüggesztéssel nyilvánosságra hozza, ezzel egyidejűleg az érdekelt személlyel írásban, postai úton is közli. Az Elnökség az általa hozott határozatokról évenkénti sorszámozásban, folyamatos nyilvántartást vezet (Határozatok könyve). A nyilvántartásban a határozat szövegét szó szerint rögzíteni kell. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból a határozat meghozatalának kelte, sorszáma, a szavazás aránya, a határozatot ellenző személye egyértelműen megállapítható legyen. A nyilvántartásba vett határozatot az Elnök és egy elnökségi tag hitelesíti.

9.) Az Elnökség póttagja nem felelős személyek és nem vezető tisztségviselők. Az elnökség póttagjai akkor válnak felelős személlyé és vezető tisztségviselővé, amikor az elnökség tagja lemondása folytán betöltik az elnökségi tagi tisztséget. Az elnökségbe először az a póttag kerül be, aki a megválasztásakor több szavazatot kapott, később az, aki kevesebbet. Ha az elnökségi póttagokat követően az elnökségbe új tagok már nem kerülhetnek be és az elnökség határozatképtelenné válik, rendkívüli választást kell tartani.

10.) Az Elnökségi tagság megszűnik:

a) a megbízatás időtartamának lejártával;

b) a tag elhalálozásával;

c) a tag lemondásával;

d) a tag visszahívásával;

e) törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkeztével;

f) az Egyesület megszűnésével.

Az Elnökség tagja tisztségéről bármikor írásban indokolás nélkül lemondhat. A lemondás akkor hatályos, ha az írásba foglalt lemondást az Elnökség a lemondó tagtól akár személyesen, akár postai úton átvette.
Visszahívásra kerülhet sor a tagnak az elnökségi tagsági kötelezettség gyakorlásában bármilyen okból bekövetkező, hat hónapot meghaladó akadályoztatása esetén, vagy a Küldöttgyűlés bizalmatlansági indítványa alapján. A tag visszahívására a Küldöttgyűlés jogosult. A visszahívás módjára, a megválasztásra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

11.) Az elnökség tagját fel kell menteni, ha a tisztség ellátására betegsége, cselekvőképességének az elnökségi tagsági tisztséget érintő korlátozása, vagy cselekvőképtelenné nyilvánítása vagy más, neki fel nem róható ok miatt 90 napnál hosszabb időre vagy véglegesen nem képes ellátni.

C.) KÉPVISELET, AZ ELNÖK, AZ ALELNÖKÖK

1.) Az Egyesületet képviselője az Elnök, aki önállóan jogosult az Egyesület képviseletére, akadályoztatása esetén jogkörében az erre felhatalmazott Alelnök jár el. Az Elnök képviseli az Egyesületet bíróságok, hatóságok és egyéb szervek előtt, továbbá harmadik személyekkel szemben, esetenként vagy az ügyek meghatározott részére nézve azonban képviseleti jogát az Egyesület munkatársára vagy külső harmadik személyre írásbeli meghatalmazással átruházhatja.

2.) A bankszámla feletti rendelkezést az Egyesület Elnöke és Irodavezető, vagy az egyesület Elnöke és az erre kijelölt Alelnöke, vagy az Egyesület irodavezetője és az erre kijelölt alelnöke gyakorolja együttesen mind személyes, mind elektronikus banki ügyintézés esetén, ha ez utóbbi követelményt a számlavezető bank internetes banki rendszere megköveteli.
A (2) bekezdésben meghatározott személyek adatait az alapszabály 2. számú melléklete tartalmazza. Az Elnök, az Alelnök és a bankszámla feletti rendelkezésre az elnökkel vagy az Alelnökkel együttesen rendelkezni jogosult Irodavezető köteles aláírási címpéldányt készíttetni, ha elektronikus aláírás alkalmazása kötelező, köteles az erre feljogosított elektronikusaláírás-szolgáltatónál a hatáskörére tekintettel elektronikus aláíró tanúsítványt kiállíttatni, a kormányzati portálon ügyféloldali hozzáférést regisztrálni.
Ha a tisztségét már bármilyen okból nem látja el, nem jogosult ezeket a hozzáférési módokat használni, és haladéktalanul köteles kérni ezek megszüntetését.

3.) Az Elnök feladata:

a) előkészíti és összehívja a Küldöttgyűlést;
b) összehívja és vezeti az Elnökség ülését;

c) dönt tagfelvételről, gondoskodik a tagnyilvántartás hiteles vezetéséről, illetve az Egyesület határozatok könyvének és egyéb nyilvántartásainak vezetéséről, továbbá gondoskodik az adatszolgáltatások teljesítéséről;

d) gondoskodik a Küldöttgyűlés és az Elnökség döntéseinek végrehajtásáról;

e) irányítja, vezeti és ellenőrzi az Egyesület szakmai tevékenységét;

f) az Egyesület székhelyén az ügyintéző útján gondoskodik az irat-betekintési jog gyakorlásával kapcsolatos feladatok ellátásáról;

g) az Elnökség tevékenységéről igény szerint, de legalább évente egy alkalommal a körzeti csoport taggyűléseinek, a Küldöttgyűlésnek  és az Egyesület támogatóinak beszámol;

h) az Egyesület tagsága által felvetett kérdésre vagy panaszra 30 napon belül írásban köteles érdemi választ vagy a panasz kivizsgálásáról szóló megállapítást adni;

i) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály, alapszabály, küldöttgyűlési határozat vagy belső szabályzat a társadalmi szervezet vezetője számára előír.

4.) Az Egyesület Alelnökeinek feladata, hogy támogassák az Elnök munkáját, az Elnököt, az Elnök által meghatározott feladatokat ellássák, segítsék az Egyesületnél működő tagozatok, körzeti csoportok működését, az Elnök akadályoztatása esetén az erre felhatalmazott Alelnök teljes jogkörrel helyettesítse.

D.) A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

1.) A Küldöttgyűlés az Egyesület tevékenységének belső ellenőrzésére öt év időtartamra, nyílt szavazással, háromtagú Felügyelő Bizottságot, továbbá egy felügyelő bizottsági póttagot választ. A Felügyelő Bizottság egy tagjának számviteli képesítéssel kell rendelkeznie. A Felügyelő Bizottság Elnöke és tagjai tevékenységüket ingyenesen látják el, de költségtérítésre jogosultak.

A Felügyelő Bizottság tagjainak adatait az alapszabály 3. számú melléklete tartalmazza.

2.) A Felügyelő Bizottság az Elnökségtől független, csak a Küldöttgyűlésnek felelős testület, amelynek feladata az alapszabályban meghatározott célok, a jogszabályok keretei között az Egyesület pénz- és vagyongazdálkodásának, továbbá működésének folyamatos ellenőrzése.

Ennek során az Elnöktől és az Elnökség tagjaitól jelentést, az Egyesület munkavállalóitól tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhetnek, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthetnek, azokat megvizsgálhatják. A Felügyelő Bizottság a feladata hatékonyabb ellátása érdekében indokolt esetben jogosult külső szakértő vagy szakértői szervezet bevonására is, ennek költségét az Egyesület viseli.

3.) A Felügyelő Bizottság üléseit a Bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A Bizottság szükség szerint, de évenként legalább egy alkalommal ülésezik.

Az ülés összehívását - az ok és a cél megjelölésével – a Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kérheti a Felügyelő Bizottság Elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a Felügyelő Bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az Elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására. A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, kivéve, ha külső szakértőt vagy szakértői szervet vonnak be a vizsgálat lefolytatásába, képviseletnek azonban nincs helye. A Felügyelő Bizottság tagját e minőségében az Egyesület tagja, illetve munkáltatója nem utasíthatja.

Ez a testület az üléseit elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtarthatja, vagy írásbeli egyeztetést folytathat, és a döntést meghozhatja.

4.) A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha ülésén minden tagja jelen van, határozatait egyszerű szavazattöbbséggel hozza. A Felügyelő Bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg.

5.) A Felügyelő Bizottság tagjai a Küldöttgyűlésen és az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek.

6.) A Felügyelő Bizottság jóváhagyja az Egyesület szakmai beszámolójának, közhasznúsági mellékletének a Küldöttgyűlésre való előterjesztését, és mind azon dokumentumokat, melyek közzétételét és a Bíróság részére történő megküldését jogszabály előírja.

7.) A Felügyelő Bizottság munkájáról évente jelentést tesz az Egyesület Küldöttgyűlésének.

8.) A Felügyelő Bizottság köteles a Küldöttgyűlést tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

1. az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény, mulasztás történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a Küldöttgyűlés döntését teszi szükségessé;
2. az Elnökség valamely tagjának felelősségét megalapozó tény merül fel.

9.) A Küldöttgyűlést a Felügyelő Bizottság indítványára – annak megtételétől számított 30 napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Küldöttgyűlés összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult. Ha a Felügyelő Bizottság a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli, köteles haladéktalanul rendkívüli Küldöttgyűlést összehívni.

10.) A Felügyelő Bizottsági tagság megszűnik:

a) a megbízatás időtartamának lejártával;
b) a tag elhalálozásával;

c) a tag lemondásával;

d) törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkeztével;

e) a tag visszahívásával;

f) az Egyesület megszűnésével.

A Felügyelő Bizottság tagja tisztségéről bármikor írásban indokolás nélkül lemondhat. A lemondás akkor hatályos, ha az írásba foglalt lemondást az Elnökség a lemondó tagtól akár személyesen, akár postai úton átvette.
Visszahívásra kerülhet sor a tagnak a Felügyelő Bizottságban vállalt kötelezettség gyakorlásában bármilyen okból bekövetkező, hat hónapot meghaladó akadályoztatása esetén. A tag visszahívására a Küldöttgyűlés jogosult. A visszahívás módjára, a megválasztásra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Amennyiben a Küldöttgyűlés póttagot is választ, a Felügyelő Bizottsági tagság megszűnése esetén, helyére a megválasztott póttag lép, és tevékenységét ezen időponttól kezdődően teljes jogú tagként látja el. Ha a Felügyelő Bizottság tagjainak száma az alapszabályban meghatározott létszám alá csökken vagy nincs, aki az ülését összehívja, az Egyesület Elnöke a Felügyelő Bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében 30 napon belül köteles rendkívüli Küldöttgyűlést összehívni.
Az alatt az időszak alatt, amíg a Felügyelő Bizottság feladatát nem képes ellátni és vizsgálat lefolytatása indokolttá teszi a sürgős beavatkozást, az Elnökség a vizsgálat lefolytatására felhatalmazhatja az MVGYOSZ Felügyelő Bizottságát.

E.)  A JELÖLŐ- ÉS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG

1.) Az Egyesület Küldöttgyűlése nyílt szavazással a választást követő első ülésén az Elnökség előterjesztése alapján három Jelölő- és Választási Bizottságot választ. A Jelölő- és Választási Bizottság Jelölő Bizottságként működik az egyesületi tisztségviselők választásáig, a választás napján átalakul Választási Bizottsággá és a választás lebonyolításáig, illetve a választási kifogás elbírálásáig ebben a formában működik. Ezt követően ismét Jelölő Bizottságként működik tovább. Mandátuma a választást követő első Küldöttgyűlésig, az új Jelölő- és Választási Bizottság megválasztásáig tart.

2.) Az Egyesületnél az Elnökség, a küldött a szövetségi küldött jelölésének és megválasztásának feltételeire, módjára, lebonyolításának rendjére a Küldöttgyűlés által elfogadott választási szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni.

3.) A Jelölő- és Választási Bizottság elnökből és 2 tagból álló testület, ügyrendjét maga határozza meg.

4.) A Jelölő- és Választási Bizottság a választást megelőzően 30 nappal a választásra javasolt személyek listáját az Elnökségnek megküldi, melyhez csatolja a jelöltek elfogadó nyilatkozatát.

5.) A Jelölő- és Választási Bizottsági tagság az alapszabály erre vonatkozó általános rendelkezései és az Elnökség tagjaira vonatkozó rendelkezések szerint szűnik meg.

F.) SZÖVETSÉGI KÜLDÖTTEK

1.) A Küldöttgyűlés az Egyesület érdekvédelmi szövetségben való képviseletére, vagy más társadalmi szervezetben tagsági joga képviselete ellátása érdekében az érdekvédelmi szövetség vagy más társadalmi szervezet által meghatározott számú szövetségi küldöttet nyílt szavazással választ. A választás módjára, feltételeire, lebonyolításának rendjére a választási szabályzatban foglaltak az irányadók.

2.) Szövetségi küldötteket az Egyesület rendes tagjai közül lehet jelölni, de nem lehet jelölt a Felügyelő Bizottság tagja. A jelölt írásban vagy a Küldöttgyűlésen szóban nyilatkozni köteles arról, hogy jelölés és megválasztás esetén a szövetségi küldött megbízatást vállalja-e. A megválasztott személy megbízatását csak személyesen gyakorolhatja, meghatalmazásnak nincs helye.

3.) A szövetségi küldött mandátum megszűnésére az alapszabály általános szabályaira vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a mandátum megszűnik akkor is, ha az egyesület vagy szövetség, amelyben a küldött a képviseletét ellátja, megszűnik, vagy az egyesület az adott szövetségből, egyesületből kilép, vagy kizárják, vagy az adott egyesület vagy szövetség alapszabálya alapján az egyesület tagsága az egyesületben vagy szövetségben megszűnik.

G.) TAGOZATOK, KÖRZETI CSOPORTOK

1.) Az Egyesület érdekelt tagjai szakmai vagy érdeklődési kör szerint az Elnökség hozzájárulásával, az Egyesület keretei között működő Tagozatot hozhatnak létre. A Tagozat létrejöttének feltétele, hogy legalább 10 egyesületi tag az alakuló taggyűlésen megalakulását kimondja, és azt az Egyesület Elnöksége elismerje.

2.) A Tagozatok társaság, szakosztály, szakcsoport klub formájában és elnevezéssel működhetnek, és tevékenységi körükben működő hazai és külföldi szervezetek tagjává válhatnak az Egyesület Elnökségének egyetértésével.

3.) Az Egyesület működési területén a tagok önkéntes elhatározása alapján az Elnökség Körzeti Csoport létrejöttét és működését engedélyezheti. Minden olyan közigazgatási területi egységben létrehozható Körzeti Csoport, ahol legalább 10 tag a Körzeti Csoport megalakulását elhatározza, vezetőjét és vezetőségének tagjait saját taggyűlésükön megválasztják. Az adott Körzeti Csoportok regisztrált tagjai sorából az Egyesület Küldöttgyűlésén való képviseletük ellátására nyílt szavazással 20 tagonként 1 küldöttet választanak, amennyiben a fennmaradó töredék taglétszám 11 főt eléri, vagy meghaladja további 1 fő küldött választható. Választás során rendes és pótküldötteket választanak, a sorrendet a választás során elért szavazat aránya határozza meg. A választás módjára, feltételeire, lebonyolításának rendjére a választási szabályzatban foglaltak az irányadók.

4.) A Körzeti Csoport egy-egy képviselője a Küldöttgyűlésre és az Elnökség ülésére tanácskozási joggal meghívható. A Körzeti Csoportok az Elnökségnek tartoznak beszámolási kötelezettséggel.

5.) A Körzeti Csoport önálló név alatt fejthet ki tevékenységet, a területén működő állami, önkormányzati és társadalmi szervezetekkel közvetlen kapcsolatot létesíthet az Egyesület Elnökségének egyetértésével, támogatásával.

6.) A Tagozatok, Körzeti Csoportok működésének részletes szabályait önmaguk testületi döntéssel határozzák meg - szükség szerint - azokat az Egyesület Elnökségének bemutatják.

7.) A Tagozatok és Körzeti Csoportok vezetőinek feladatait és jogosultságait a maguk által alkotott működési szabályzat tartalmazza. A megválasztott személy jogosult az adott Tagozat, Körzeti Csoport vezetésére, képviseletére, és a Tagozat vagy Körzeti Csoport elkülönített pénzforrásából történő kifizetések engedélyezésére. Az Elnökség a Tagozat, vagy a Körzeti Csoport képviselője részére a megbízatás fennállásának igazolására megbízólevelet ad ki. Az Elnökség e személyeknek az ügyintézéssel kapcsolatosan felmerült költségeit - megállapodás alapján - a költségvetés terhére megtéríti.

8.) A Tagozat vagy a Körzeti Csoport megszűnéséről saját hatáskörében dönt, arról az Egyesület Elnökségét írásban köteles értesíteni.

9.) Azokon a közigazgatási területeken vagy településeken, ahol a 3.) bekezdésben foglalt feltételek hiánya miatt Körzeti Csoport megalakítása nem lehetséges, vagy nem célszerű, az Elnökség Területfelelőst bízhat meg az ott élő tagok ügyeinek intézésével. A Területfelelős a tagok érdekében szoros kapcsolatot tart fenn az Elnökséggel. Az Elnökség a Területfelelős részére a megbízatás fennállásának igazolására megbízólevelet ad ki. Az Elnökség a Területfelelősnek az ügyintézéssel kapcsolatosan felmerült költségeit megállapodás alapján a költségvetés terhére megtéríti.

V. ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG ÉS BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

1.) Az Egyesület Elnökségének tagjai

a) nem lehetnek sem egymásnak, sem a Felügyelő Bizottság tagjainak, sem az Egyesület munkavállalóinak a Ptk. 8:1. § - a szerinti hozzátartozói;

b) nem lehetnek a Felügyelő Bizottság tagjai;

c) nem részesülnek az Egyesület cél szerinti juttatásából, kivéve a bárki által hozzáférhető nem pénzbeli szolgáltatást, illetve az Egyesület tagjának tagsági jogviszony alapján az alapszabályban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást;

d) az előzőekben felsoroltak hozzátartozói.

e) nem lehetnek, akik a közügyek gyakorlásától el vannak tiltva.

2.) Az Egyesület elnöki tisztségére elsősorban felső, vagy középfokú végzettséggel rendelkező tagot kell jelölni. Az elnöki tisztségre ugyanazon személy csak két, egymást követő ciklusra jelölhető és választható meg egyszerű szavazattöbbséggel, ezt követően az újra választáshoz minősített (2/3-os) szavazattöbbség szükséges.

Az elnökség tagjává jelöléskor is ajánlott figyelembe venni az iskolai végzettséget, megválasztása egyszerű szavazattöbbséggel történik.

3.) Nem lehet az Egyesület Elnöke olyan személy, aki korábban olyan közhasznú szervezetnek volt elnöke, ügyintéző és képviselő szervének tagja, Felügyelő Bizottság Elnöke vagy tagja annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig, amely három évnél nem régebben szűnt meg,

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki;
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel;

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki;

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerint felfüggesztette vagy törölte.

4.) A Küldöttgyűlés, az Elnökség, a Felügyelő Bizottság határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

5.) Az Egyesület Elnöke, illetőleg az Elnökség tagjai kötelesek bejelenteni az Egyesületnek vagy a Jelölő- és Választási Bizottságnak, ha más közhasznú szervezetnél vezető tisztséget látnak el, vagy vezető tisztségre megválasztották.

6.) Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgáló az a személy, aki:

a) az Egyesület Elnökségének tagja;

b) az Egyesületnél munkaviszonyban vagy más jogviszonyban áll;

c) az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által hozzáférhető nem pénzbeli szolgáltatást, illetve az Egyesület tagjának tagsági jogviszony alapján az alapszabályban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást;
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

e) országos küldött

7.) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet, más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig-, ezen fejezet 3. bekezdésének a)-d) pontja.

VI. AZ EGYESÜLET VAGYONA, NYILVÁNOSSÁG

1.) Az Egyesület jogi személy, vagyonával önállóan gazdálkodik. Tartozásaiért saját vagyonnal felel. A rendes tagok és a pártoló tagok saját vagyonukkal nem felelnek, csak az alapszabály szerint meghatározott tagdíjat és vállalt támogatást kötelesek határidőre megfizetni.

2.) Az Egyesület az alapszabályban meghatározott célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági vállalkozási tevékenységet is folytathat.

A gazdasági tevékenységből származó bevételeit csak az egyesületi célokra, feladatokra és azok működtetésére fordíthatja, a nyereséget az Egyesület tagjai között felosztani nem lehet (Ectv. 34.§ (1) bekezdés b) és c) pontja).

3.) Az Egyesületnek az alapszabályban meghatározott közhasznú cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

4.) Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, illetve az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetőleg hitel törlesztésére nem használhatja fel.

5.) Az Egyesület Küldöttgyűlése fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet esetén köteles a lehető legrövidebb időn belül megtenni minden olyan intézkedést, amely a fizetőképesség helyreállítását szolgálja. Ez esetben az Elnökség és a Felügyelő Bizottság fokozottan köteles egymással együttműködni.

6.) Az Egyesület költségvetését az Ectv. 19. § szerinti részletezésben, az Ectv. 20. §-ában foglalt követelmények figyelembe vételével köteles megállapítani. Egyebekben az Egyesület gazdálkodására az Ectv. 17-23. §-aiban, a könyvvezetésre az Ectv. 27. §-ában, a beszámolókra az Ectv. 28-30. §-aiban foglaltak az irányadók.

7.) Az Egyesület a gazdálkodása során köteles az átláthatóság elvét figyelembe véve számot adni gazdálkodási tevékenységéről.

8.) Az Egyesület működésével, szolgáltatásai igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja, egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon (közzétételi kötelezettség), másrészt az alapszabályban meghatározott irat betekintési és felvilágosítás adási jog rögzítésével. E jogok gyakorlása, illetve kötelezettségek teljesítése azonban nem eredményezheti mások személyhez fűződő jogainak megsértését.

9.) Az évente kötelező közhasznúsági mellékletnek (éves beszámoló) az Egyesület biztosítja a nyilvánosságot, egyidejűleg a közhasznúsági mellékletet a beszámolóval azonos módon köteles az OBH-nál letétbe helyezni és közzétenni (Ectv. 46. § (1) bekezdés). Az éves beszámoló tartalmazza a mérleget és az eredmény-kimutatást (Ectv. 29. § (2) bekezdés a) b) pontja).

10.) Az Egyesület dokumentumai nyilvánosak, azok az Egyesület székhelyén bárki által megtekinthetők (iratbetekintés jog), a közhasznúsági jelentésről - a másolási költség megfizetését követően - bárki részére másolat adható (Ectv. 46. § (2) bekezdés). Az Elnök a közhasznúsági jelentést az MVGYOSZ Elnökségének térítésmentesen megküldi.

11.) Az Egyesület Elnöke köteles gondoskodni a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni.

Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az Elnök részére megküldeni vagy átadni.
Az Elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul, egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni.
Az Elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.

VII. AZ ADOMÁNYGYŰJTÉS SZABÁLYAI

1.) Az Egyesület az Ectv. 24-26. §-ainak figyelembe vételével, azok megtartásával gyűjthet adományt, végezhet forrásteremtő tevékenységet, bővebben:

a) Az Egyesület közhasznú céljai megvalósításának elősegítése érdekében, akár az Egyesület tagjai, akár kívülálló harmadik személy számára az Elnökség névre szóló meghatalmazást, megbízólevelet ad ki, mely megbízólevél birtokában lehet adományt gyűjteni. A megbízólevelet az Egyesület Elnöke írja alá, és azt az Egyesület bélyegzőjével hitelesíti. A kiadott megbízólevelekről az Elnökség naprakész nyilvántartást köteles vezetni.

b) Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.

c) Az adománygyűjtésre jogosult Egyesület az adományokról nyilvántartást köteles vezetni, amelybe az adományok értékét könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.

2.) Az Egyesület adománygyűjtés és forrásteremtés keretében kiaknázza a médiakampányában rejlő lehetőségeket.

3.) Az Egyesület jogosult fix vagy mozgó perselyes adománygyűjtésre is. Az Elnökség a persely kihelyezéséről, leplombálásáról, felnyitásáról köteles jegyzőkönyvet felvenni és abban rögzíteni a persely típusát, kihelyezésének helyszínét és időpontját, leplombálásának és felnyitásának idejét, a perselyben lévő pénzadomány forintértékét. A jegyzőkönyvet az Elnökség egy tagja és a kihelyezést, leplombálást és felnyitást végző munkatárs hitelesíti. A perselyben lévő pénzadományt, a felnyitást követően az Egyesület bankszámlájára be kell fizetni és a közlemény rovatban, fel kell tüntetni a "perselyadomány" jelzést, a bankkivonatot a jegyzőkönyvhöz kell fűzni.

4.) Az Egyesület tartósadományozási szerződést köthet magánszemély támogatóval, a támogató legalább 4 éven át, megszakítás nélkül rendszeresen azonos vagy növekvő összegben, illetve nem magánszemély támogató az adózás előtti eredménye terhére 5%-a vagy azt meghaladó mértékben, ellenérték nélkül nyújt pénzbeli támogatást, vagy értékpapírt térítés nélkül átad.

VIII. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

1. Az Egyesület a jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl (Ptk. 3:48. §) jogutód nélkül megszűnik, ha

1. az egyesület megvalósította célját;
2. az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határozott meg;
3. az egyesület tagjainak száma 6 hónapon keresztül nem éri el a10 főt.

2. Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az egyesület céljával megegyező Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének, mint közhasznú szervezetnek adja át (Ptk. 3:85. § (1) bekezdése).

IX. ÁTMENETI- ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

1.) A jelen okiratban nem szabályozott kérdések vonatkozásában a Ptk., (Ectv., valamint a kapcsolódó jogszabályok rendelkezései, illetve a később meghozandó Küldöttgyűlési határozatok az irányadók.

2.) Az Egyesület alapszabálya a bíróság változásbejegyzést engedélyező végzésével lép hatályba, egyúttal hatályát veszti az Egyesület 2013. április 26-án kelt alapszabálya.

3.) A Küldöttgyűlés az Egyesület Választási Szabályzatát a jelen alapszabály hatályba lépését követő következő rendes Küldöttgyűlésen szükség szerint módosítja úgy, hogy az a jelen alapszabálynak megfeleljen.

a) Felhatalmazást kap az Elnökség, hogy a Választási Szabályzatot felülvizsgálja és a Választási Szabályzat módosításának vagy egy új Választási Szabályzatnak a tervezetét a következő, rendes Küldöttgyűlésig előkészítse.

b) A jelen alapszabály hatályba lépését követően az Elnökség legkésőbb a következő rendes Küldöttgyűlésig köteles az egyéb szabályzatait felülvizsgálni, és azt szükség esetén a jelen alapszabálynak megfelelően módosítani.

4.) Az Egyesület jövőképe: olyan világban szeretnénk élni, amelyben a látássérült emberek aktív tagjai a társadalomnak, önmaguk képesek érdekeiket érvényesíteni és esélyegyenlőségük biztosítva van.

Egyesületünk a következő alapértékek mentén működik:

    átláthatóság, összetartozás, bizalom és tisztelet.

Kelt Békéscsabán, 2023. év március hó 01. napján

                                                                      
Ádász István
Elnök

Ellenjegyzem (Békéscsaba, 2023. március 01.), egyben igazolom a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI törvény 38. § (2) bekezdése alapján, hogy az Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az Alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának. Az egységes szerkezetű Alapszabály azon rendelkezései megváltozására tekintettel volt szükség, mely rendelkezések félkövér, aláhúzott betűkkel kerültek szedésre.