- Rólunk
- Tudnivalók
- Irattár
- Szolgáltatásaink
- Projektek
- Albumok
- Hangostérkép
- 1. Állomás Center
- 2. Center Egyesület
- 3. Center, NAV, NRSZH, Postahivatal
- 4. Center Polgármesteri Hivatal, Csabagyöngye Kultúrális Központ
- 5. Egyesület, Országos Egészségbiztosítási Pénztár, Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság
- 6. Posta, Rendőrség, Kormányablak
- 7. Szeberényi tér, Könyvtár
- 8. Jókai Színház, Kormányhivatal
- Programok
- Üdülés
- Kérelmek
- Segédeszközök
- YouTube csatornánk
15. szám 2024.03.13. Rendkívüli Hírlevél
Kérjük Adója 1% -val támogassa Egyesületünk működését!
Heti Események
1. Munkácsy a Festőfejedelem Előnarráció
A Békéscsabai Jókai Színház a 2023/2024-es évadának nagyszínpadi bemutató darabja Bognár Zsolt – Kiss Stefánia: Munkácsy, a festőfejedelem musical, melyet Koltay Gábor, Balázs Béla-díjas, Érdemes Művész rendezett meg.
Az előadás Dallos Sándor: A Nap szerelmese és az Aranyecset című regényekből készült.
Koltay Denise, Szvenson, Munkácsy szerelme a mai napig vitatott, hogy egyáltalán létezett-e. Persze az előadásunkban létező személy. Az előadás a Világkiállítással kezdődik majd visszamegyünk az időben a kezdetekhez és a végén megérkezünk a kezdethez.
Munkácsy rövid élete:
Lib Mihály néven látta meg a napvilágot 1844. február 20-án, Munkácson. 1852-ben teljes árvaságra jutott, négy testvérével együtt. Mihály Békéscsabára került anyai nagybátyjához, aki az elemi iskola után asztalos inasnak adta. A műhelyben dolgoztatták, éheztették, ütötték-verték, ezt hat éven át tűrte. A segédlevél megszerzése után Aradra ment, itt kezdett rajzolni. Majd vissza Békéscsabára itt ismerkedett meg Szamossy Elek vándor portréfestővel, s beállt mellé segédnek.
1863-ban került a fővárosba, és ekkor magyarosította a nevét Munkácsyra. 1865-ben a bécsi akadémia előkészítő osztályát látogatta. 1867-ben állami ösztöndíjjal tanult Münkhenben, majd Párizsban. 1868-ban született meg első nagysikerű képe az Ásító inas, amit korábbi mestersége ihletett. 1869-ben készült a Siralomház, ami aranyérmet kapott a párizsi Szalon 1870-es kiállításán. A sikereket kihasználva telepedett le Párizsban, ahol 1896-ig élt és dolgozott.
A legismertebb monumentális alkotása, a Krisztus-trilógia (Krisztus Pilátus előtt, Golgota, Ekke homo). A Golgota megfeszített Krisztusához nem akadt modell, ezért a festő saját magát kötötte a keresztre s az így készült fotók alapján dolgozott. Az első két festménnyel áthajózott Amerikába, a Golgota előtt állítólag letérdeltek az emberek és imádkoztak.
Az 1880-as évektől egyre inkább kínozta a szifilisz, ezért időről-időre pihenőt kellett tartania. 1891-93-ban festette a Honfoglalást.
1896-ban Budapesten bemutatta az Ekke homót, de az ünnepség után összeroppant, a betegségből fakadó elmebaj elhatalmasodott rajta. Élete utolsó éveit külföldi szanatóriumokban töltötte. 1900. május 1-jén, alig 57 évesen halt meg, egy Bonn melletti elmegyógyintézetben.
Munkácsy az első világhírű magyar festő, a magyar nemzeti festészet egyik megteremtője.
Az előadást két felvonásban mutatjuk be. Az első felvonás 1 óra 10 perc, melyet 15 perces szünet követ. A második felvonás kb. 1 óra 15 perc.
Az egész teret betöltő díszletet Igaz-Juhász Katalin álmodta meg.
A jelmezeket Vesztergombi Anikó tervezte.
Helyszínváltozások díszletei:
Az egész teret betöltő díszlet egy fal (5 méter magas), mely barna faborítású. A fal legtetején Munkácsy által festett képek vannak kifüggesztve egymás mellé végig, illetve egymás alatt két sorban. Az előadás alatt ez a rész kéken van megvilágítva
A forgószínpadon elhelyezett fal magassága kb. 3 méter magas. A bal oldalon egy ajtó (90cm széles, 210cm magas) van, körbe az ajtókeret mintája olyan, mint egy fafaragott képkeret. Középen egy nagy fabetétes kétszárnyú ajtó, ami mögött még egy kétszárnyú ajtó található, kazettás-üveges résszel, valójában egy kapuszerű átjáró a forgószínpad másik felére, illetve a jobb oldalon is egy ajtó (90cm széles, 210cm magas) található ugyanúgy faragott képkeretbe foglalva.
A forgó rész az előadás alatt általában a barna különböző árnyalataiban van.
Asztalosműhely: Hátul a falon nagy virágmintás tapéta, ami a barna különböző árnyalataiban van. A színpad bal oldalán egy kocka faasztal áll (80x80cm széles és 75 cm magas), körülötte 2 db hokedli (50cm magas) és hátul egy támlás szék. Középen hátul egy 2 méter magas és 180cm széles kazettás fiókos (20db) komód van, aminek a közepén nyitott polc van, illetve a felső rész is végig nyitott. A szekrény bal felső részéhez Jézus feszülete (1 méter magas) van rögzítve. Lent a szekrény előtt egy kis szerszámosláda van. A színpad jobb oldalán ferdén áll egy nagy fa tervezőasztal (2 méter hosszú, 50cm széles, 90cm magas).
Temető: A színpad elején középen egy 3 méter magas feszület áll, amit körbe 1 méter magas vaskerítés vesz körbe. A háttérben pedig fejfák állnak.
Szobabelső: A színpad bal oldalán ferdén egy barna színű fa ágy áll, rajta fehér színű párna és takaró. Az ágy végében egy fából készült utazóláda (61cm széles, 77cm hosszú és 46cm magas) áll, a láda mellett egy támlás szék. Középen hátul egy barna tálaló szekrény (80cm széles, 150m magas), rajta tányérok és poharak. A bal oldalánál egy hokedli áll, rajta fahordó, törölközővel. A szekrény tetején egy kis kereszt.
A színpad jobb oldalán egy kocka asztal, terítővel a tetején, két oldalán háttámlás szék. Az asztal mögött egy fehér színű kisebb fajta sparhelt.
Albérlet: A falon sötétbarna faburkolat van. A bal oldalon egy festőállvány van elhelyezve, rajta egy tájkép. Hátul középen egy három fiókos komód, illetve rajta és körülötte a falnak támasztva néhány fehér színű, különböző méretű festővászon. A jobb oldalon kocka asztalka három székkel.
Bécsi Akadémia professzori szoba: Hátul a falon nagy virágmintás tapéta, ami a barna különböző árnyalataiban van. A bal oldalon egy korabeli faragott lábú íróasztal, rajta könyvek, dobozok és egy 3 ágú gyertyatartó. Hátul középen egy könyvesszekrény, melynek a felső része vitrines, két oldalán állvány van melynek a tetején kisebb szobor helyezkedik el. Előtte kerekasztal két darab bordó színű párnázott székkel. Jobb oldalon festőállvány, rajta egy hason fekvő női alak.
Bécsi Akadémia aula: Középen 3 darab faliújság paraván, melyeken rajzok, vázlatok, hirdetmények vannak.
Szven lakosztálya: Bal oldalon egy barna színű, henger alakú, fatüzelésű kályha (180cm magas). Bal hátul egy kisebb fésülködőasztal, egy kerek párnázott puff-fal. Hátul középen egy festőállvány áll, rajta egy női alak rajza. Előtte középen és jobb oldalon háromrészes ülőgarnitúra van elhelyezve, faragott lábai vannak, a háttámla is faragott, az ülőrész bordó-krémszínű párnázott. Előtte kerekasztal, amin rózsaszín terítő, rajta vázában virág. Jobb oldalon az egyik kanapé mögött egy fehér virágmintás öltözői paraván helyezkedik el.
Munkácsy albérlete - Bécs: Bal oldalon egy kazettás barna színű öltözői paraván áll. Középen hátul egy barna színű faragott díszítésű kétajtós ruhásszekrény (90cm széles, 180cm magas), mellette balról egy ruhafogas, a jobb oldalán pedig üres festővásznak vannak a falnak támasztva. A jobb oldalon egy festőállvány van felállítva, rajta festővászon. A színpad közepén elől kocka asztal, három székkel.
Munkácsy albérlete – Párizs: A bal oldalon festőállvány, középen egy kerek asztal, sárga terítővel leterítve. A bal oldalon is egy festőállvány van. Hátul a falnak támasztva több festővászon van.
De Markez báró palotája: Középen egy kétszemélyes kanapé, melynek a lábai és a váza fából készült faragott, az ülőrésze és a háttámla bordó színű huzattal van bevonva. Hozzá illő két fotel van körben elhelyezve, középen egy kör alakú asztalka terítővel. Az asztalon italos üveg és poharak vannak. A háttérben a nagy kétszárnyú ajtó nyitva van és egy erdőrész képe található.
Munkácsy párizsi műterme: Középtől kicsit balra egy öltözői paraván áll, melynek az elején egy tájkép van. Mellette egy barna faborítású kandalló. Előtte egy bordó színű kétszemélyes kanapé. jobb oldalon egy festőállvány, melyen egy női alak rajzvázlata van.
Adolf Gupil párizsi irodája: Bal oldalon festő-állvány, rajta Munkácsy: Siralomház című festménye. Hátul a falnál két állvány áll, melyen kis mellszobrok vannak.
Előtte a színpad közepén diószínű kerek asztal faragott lábbal mellette két karfás fotel bordó huzattal. A jobb oldalon korabeli íróasztal van egy krémszínű huzattal bevont színben hozzáillő székkel.
Munkácsy párizsi palotájának szobája: Bal oldalon egy festőállvány, rajta az Éjjeli csavargók című festménye. A színpad közepétől kissé jobbra kis kerekasztal, bordó terítővel leterítve, rajta üveg és poharak. Mellette egy faragott lábú, karfás fotel bordó huzattal és egy kétszemélyes kanapé ugyanolyan stílusú, mint a fotel.
Munkácsy párizsi műterme: A színpad közepén fából készült állványzat van (3 méter x 3 méter). Pad és hokedli székek vannak elszórva és egy asztal.
Miniszterelnöki fogadóterem – Pest: Bal oldalon egy festőállvány, rajta egy festménnyel. Jobb oldalon egy fekete zongora áll.
A vígjátékban 21 színész és 11 mellékszereplő, illetve színészhallgató szerepel.
Jelmezek:
Kocsis Dénes – Munkácsy Mihály, festőművész
1. Krémszínű ing, szürke mellény, barna nadrág, fekete hosszú szárú csizma a fején fekete simli sapka.
2. Fehér ing, fekete nadrágot visel, aminek a szára be van tűrve a hosszú szárú csizmába.
Ehhez később felvesz egy fekete színű zakót, melynek kis állógallérja van. Elől kétsoros gombolással.
A második felvonásban bajusszal egészül ki, ezzel van érzékeltetve az idő múlása.
3. Az előző szett kiegészül egy sötétszürke hosszított zsakettel. Itt már szakálla is van és a haja is hosszabb.
4. Egy- egy jelenetnél fehér ing, fekete nadrág és szürke mellényben van, aminek a hátulja fekete színű.
5. A barátja hosszú fekete selyem köntöse van rajta.
6. Világosszürke hosszított kabát, ami térdig ér és színben hozzá illő nadrág. A darab előrehaladtával hosszú fehér szakálla lesz.
Csonka Dóra – Koltay Döniz Bárónő, Munkácsy szerelme
1. Rózsaszínű földig érő hosszú selyemruhát visel. A felsőrész testhez simuló, hátul a csípő vonalában középen masni, és egy fehér csipkebetét indul fel a vállakon át szintén lefelé a has előtt megkötve. A ruha ujja a csuklórésznél is fehér csipkével díszített. A szoknyarészen elől a ruha anyagából egy kötényszerű redőzött rész van, ami hátul középen masniban összekötve. Tartozik még a ruhához egy fodros végű bolero (vállköpeny).
A kezében a ruha anyagából készült szütyő van. Fehér zárt magassarkú cipőt visel. A hosszú haja általában fel van kontyba fogva és lokniba van befésülve.
2. Barna színű földig érő ruha, elől a nyakrésznél „V” alakban csíkozott kivágott. A vállrésztől világosabb barna anyagból szintén „V” alakban díszítés van, ami elől a hasnál végződik. A ruha hosszú ujjának a végén is díszítés van. A szoknyarészen az elől kötényszerű pótlás itt is megjelenik, ami hátul a fenékrésznél masniban (turnűr) végződik.
Puskás Dániel – Paál László, festőművész
1. Fehér ing, fölötte szürke mellény, színben hozzá illő élére vasalt nadrág. Sötétbarna zárt cipő van a lábán.
2. Az előző szett kiegészül egy zöld színű hosszított zakóval, ami elől pántos gombolású.
3. Sötétbarna hosszított kabát, a gallér szélét, az ujjak végeit a kabát szélét és az alját vékony fehér szegély díszíti. Barna nadrágot visel. Bajuszt kap, az idő múlásával kapcsolatban.
4. Világosszürke hosszított kabát van rajta, melynek a gallérját fekete sáv díszíti.
5. Világos barna térdig érő kabát van rajta. A vállán vászon tarisznya van.
6. Hosszú fehér hálóruha, fölötte fekete színű, földig érő selyemköntös. A haja kissé hosszabb és hosszú fekete szakálla van.
Papp Barbara – Szeszil Pappér, Munkácsy felesége
1. Barna hosszú ruha, anyagában függőleg csíkozással. A felsőrész karcsúsított, és hosszú ujjú. Elől a nyakrész „V” alakban kivágott, és sárga színű betéttel díszített. A sárga díszítés a szoknyarészen is megjelenik, elől kötényszerű megoldással, majd megy hátra, ami nagy masniban végződik. A haja általában lokniban van és kontyba van fent felfogva.
2. Drapp színű ruha, elől kivágott. Az ujja hosszú és fekete színű. A szoknyarészen elől és hátul fekete színű tüll díszíti. Fekete kesztyűt és fekete fejdíszt visel. A kezében fekete legyező, illetve fekete szütyő van.
3. Sárga színű ruha, stílusában olyan, mint az előző.
4. Barna színű hosszú ruha, aminek a felsőrészét fekete csipkebetétek díszítik. A ruha hosszú ujjú és fekete tüll van a barna anyag felett. A szoknyarész is fekete tüllel és csipkével díszített, az alja vízszintes csíkozású.
5. Zöld ruha, stílusa az előzőekhez hasonló.
Nagy Erika – Perzsi, bábaasszony
Fehér ing, fölötte sötétbarna mell alattig érő mellény, elől fűzős. A szoknyája bokáig ér és világosbarna színű. Elől fehér kötény van, ami térdig ér és három zseb van rajta. Fekete elől zárt kis sarkú cipőt visel. A haja hátul lent kis kontyba van összefogva.
Lénárt László – Carl Ral, bécsi festőakadémiai professzor, Főtanácsos
1. Fehér ing, sárgásbarna nyakkendő, fekete nadrágot és fekete zárt cipő van rajta. Sötétszürke zakót visel, melynek hátul és elől is a gallér része fekete színű, illetve az oldalt lévő zsebek felső részét is fekete sáv díszíti.
2. Fehér ing, sárgásbarna nyakkendő, fekete nadrágot és fekete zárt cipő van rajta. Fekete színű hosszított kabátot visel, melynek az alja szögletes.
3. Az előző ruha marad, csak a kabát helyett fekete színű zsinóros hosszított kabát van rajta.
Nagy Róbert / Szabó Zoltán – Adolf Gupil, képkereskedő
Fehér ing, fölötte fekete zakó, fekete élére vasalt nadrág. Fekete lakkcipő van a lábán. Szürke nyakkendő és szürke oldalt ívelt zsakett kabátot visel.
A táncosok korabeli ruházata stílusában beleillik a főszereplők ruháihoz.
A nők ruházatában megjelenik a harangszoknya, ami hátul fenékkiemelő (turnűr) megoldással vannak kialakítva. Bő, díszes, uszályos turnűrös ruhákat hordanak. A felsőrész általában fűzős. A hajviselet általában kontyban összefogott, ez lehetett fent és lent is. De divatos volt az is, hogy csak egy részét kontyba fogták és a többi hosszú rész loknis volt.
A férfiak öltözékében népszerű a mellény, mint az elegáns viselet része. Zsakettek, szmokingot hordanak, a mellény nem mindig azonos színű, divat volt ebben a században, hogy lehetett eltérő színű is. A nyakkendő lehetett különböző színű is. A mindennapokban félcipőket hordtak, ami általában bőrből készült és sötét színűek.
Vetítések:
- Krisztus Pilatus előtt című festmény
- zöldfás erdőrészlet
- vörös lángokban égő városrész
- férfi portré
- Pálmaházban című festmény
- Virág csendélet tállal
- Zongoraleckék című festmény
- Pihenés az erdőben című festmény
- Csokorrendezés
- Készülődés a papa születésnapjára című festmény
- Szvenszon és Munkácsy az előadásban - fotók
- Siralomház című festmény
- tájkép
- dolgozó nők a földön – fotó
- Rőzsehordó című festmény
- Műteremben című festmény
- katonák fegyverrel a kezükben sorban állnak, tüzelésre készülve – fekete-fehér korabeli fotó
- Aradi vértanúk – fehér-fekete korabeli fotó
- Munkácsy és felesége – fekete-fehér korabeli fotó
- Milton című festmény
- erdőrészlet
- Éjjeli csavargók című festmény
- Krisztus Pilatus előtt című festmény
- Sétány a park Monszeu-ban
- Liszt Ferenc portréja – festmény
- Honfoglalás című festmény
- halott Munkácsy – fekete-fehér korabeli fotó
- Munkácsy keresztre kötve
Az előadásban fényeffekt játékok vannak. Kék, vörös, okkersárgás, barna, lila színben pompázik a színpad egy-egy jelenet során.
Festmények a falon:
- Krisztus Pilatus előtt
- A zeneszoba
- Készülődés a papa születésnapjára (1. részlet)
- Készülődés a papa születésnapjára (2. részlet)
- Befordultam a konyhába
- Búsuló betyár
- Ballada
- Párizsi enteriőr
- Dűlő szénásszekér
- Szerelmi dal
Helyszínek:
1. felvonás:
- Szedelmájer párizsi palotája
- Lángi mester asztalosműhelye – Békéscsaba
- Városi temető
- Perzsi szobája
- Erdő
- Pesti albérlet
- Bécsi Akadémia
- Szven lakosztálya – Bécs
- Munkácsy albérlete – Bécs
2. felvonás:
- Munkácsy albérlete – Párizs
- Párizsi szalon
- De Markez báró palotája
- Erdő
- Munkácsy párizsi műterme
- Párizsi Világkiállítás
- Munkácsy párizsi palotájának szobája
- Miniszterelnöki fogadóterem - Pest
A Békéscsabai Jókai Színház a 2023/2024-es évadának nagyszínpadi bemutató darabja Bognár Zsolt – Kiss Stefánia: Munkácsy, a festőfejedelem musical, melyet Koltay Gábor, Balázs Béla-díjas, Érdemes Művész rendezett meg.
Az előadás Dallos Sándor: A Nap szerelmese és az Aranyecset című regényekből készült.
Koltay Denise, Szvenson, Munkácsy szerelme a mai napig vitatott, hogy egyáltalán létezett-e. Persze az előadásunkban létező személy. Az előadás a Világkiállítással kezdődik majd visszamegyünk az időben a kezdetekhez és a végén megérkezünk a kezdethez.
Munkácsy rövid élete:
Lib Mihály néven látta meg a napvilágot 1844. február 20-án, Munkácson. 1852-ben teljes árvaságra jutott, négy testvérével együtt. Mihály Békéscsabára került anyai nagybátyjához, aki az elemi iskola után asztalos inasnak adta. A műhelyben dolgoztatták, éheztették, ütötték-verték, ezt hat éven át tűrte. A segédlevél megszerzése után Aradra ment, itt kezdett rajzolni. Majd vissza Békéscsabára itt ismerkedett meg Szamossy Elek vándor portréfestővel, s beállt mellé segédnek.
1863-ban került a fővárosba, és ekkor magyarosította a nevét Munkácsyra. 1865-ben a bécsi akadémia előkészítő osztályát látogatta. 1867-ben állami ösztöndíjjal tanult Münkhenben, majd Párizsban. 1868-ban született meg első nagysikerű képe az Ásító inas, amit korábbi mestersége ihletett. 1869-ben készült a Siralomház, ami aranyérmet kapott a párizsi Szalon 1870-es kiállításán. A sikereket kihasználva telepedett le Párizsban, ahol 1896-ig élt és dolgozott.
A legismertebb monumentális alkotása, a Krisztus-trilógia (Krisztus Pilátus előtt, Golgota, Ekke homo). A Golgota megfeszített Krisztusához nem akadt modell, ezért a festő saját magát kötötte a keresztre s az így készült fotók alapján dolgozott. Az első két festménnyel áthajózott Amerikába, a Golgota előtt állítólag letérdeltek az emberek és imádkoztak.
Az 1880-as évektől egyre inkább kínozta a szifilisz, ezért időről-időre pihenőt kellett tartania. 1891-93-ban festette a Honfoglalást.
1896-ban Budapesten bemutatta az Ekke homót, de az ünnepség után összeroppant, a betegségből fakadó elmebaj elhatalmasodott rajta. Élete utolsó éveit külföldi szanatóriumokban töltötte. 1900. május 1-jén, alig 57 évesen halt meg, egy Bonn melletti elmegyógyintézetben.
Munkácsy az első világhírű magyar festő, a magyar nemzeti festészet egyik megteremtője.
Az előadást két felvonásban mutatjuk be. Az első felvonás 1 óra 10 perc, melyet 15 perces szünet követ. A második felvonás kb. 1 óra 15 perc.
Az egész teret betöltő díszletet Igaz-Juhász Katalin álmodta meg.
A jelmezeket Vesztergombi Anikó tervezte.
Helyszínváltozások díszletei:
Az egész teret betöltő díszlet egy fal (5 méter magas), mely barna faborítású. A fal legtetején Munkácsy által festett képek vannak kifüggesztve egymás mellé végig, illetve egymás alatt két sorban. Az előadás alatt ez a rész kéken van megvilágítva
A forgószínpadon elhelyezett fal magassága kb. 3 méter magas. A bal oldalon egy ajtó (90cm széles, 210cm magas) van, körbe az ajtókeret mintája olyan, mint egy fafaragott képkeret. Középen egy nagy fabetétes kétszárnyú ajtó, ami mögött még egy kétszárnyú ajtó található, kazettás-üveges résszel, valójában egy kapuszerű átjáró a forgószínpad másik felére, illetve a jobb oldalon is egy ajtó (90cm széles, 210cm magas) található ugyanúgy faragott képkeretbe foglalva.
A forgó rész az előadás alatt általában a barna különböző árnyalataiban van.
Asztalosműhely: Hátul a falon nagy virágmintás tapéta, ami a barna különböző árnyalataiban van. A színpad bal oldalán egy kocka faasztal áll (80x80cm széles és 75 cm magas), körülötte 2 db hokedli (50cm magas) és hátul egy támlás szék. Középen hátul egy 2 méter magas és 180cm széles kazettás fiókos (20db) komód van, aminek a közepén nyitott polc van, illetve a felső rész is végig nyitott. A szekrény bal felső részéhez Jézus feszülete (1 méter magas) van rögzítve. Lent a szekrény előtt egy kis szerszámosláda van. A színpad jobb oldalán ferdén áll egy nagy fa tervezőasztal (2 méter hosszú, 50cm széles, 90cm magas).
Temető: A színpad elején középen egy 3 méter magas feszület áll, amit körbe 1 méter magas vaskerítés vesz körbe. A háttérben pedig fejfák állnak.
Szobabelső: A színpad bal oldalán ferdén egy barna színű fa ágy áll, rajta fehér színű párna és takaró. Az ágy végében egy fából készült utazóláda (61cm széles, 77cm hosszú és 46cm magas) áll, a láda mellett egy támlás szék. Középen hátul egy barna tálaló szekrény (80cm széles, 150m magas), rajta tányérok és poharak. A bal oldalánál egy hokedli áll, rajta fahordó, törölközővel. A szekrény tetején egy kis kereszt.
A színpad jobb oldalán egy kocka asztal, terítővel a tetején, két oldalán háttámlás szék. Az asztal mögött egy fehér színű kisebb fajta sparhelt.
Albérlet: A falon sötétbarna faburkolat van. A bal oldalon egy festőállvány van elhelyezve, rajta egy tájkép. Hátul középen egy három fiókos komód, illetve rajta és körülötte a falnak támasztva néhány fehér színű, különböző méretű festővászon. A jobb oldalon kocka asztalka három székkel.
Bécsi Akadémia professzori szoba: Hátul a falon nagy virágmintás tapéta, ami a barna különböző árnyalataiban van. A bal oldalon egy korabeli faragott lábú íróasztal, rajta könyvek, dobozok és egy 3 ágú gyertyatartó. Hátul középen egy könyvesszekrény, melynek a felső része vitrines, két oldalán állvány van melynek a tetején kisebb szobor helyezkedik el. Előtte kerekasztal két darab bordó színű párnázott székkel. Jobb oldalon festőállvány, rajta egy hason fekvő női alak.
Bécsi Akadémia aula: Középen 3 darab faliújság paraván, melyeken rajzok, vázlatok, hirdetmények vannak.
Szven lakosztálya: Bal oldalon egy barna színű, henger alakú, fatüzelésű kályha (180cm magas). Bal hátul egy kisebb fésülködőasztal, egy kerek párnázott puff-fal. Hátul középen egy festőállvány áll, rajta egy női alak rajza. Előtte középen és jobb oldalon háromrészes ülőgarnitúra van elhelyezve, faragott lábai vannak, a háttámla is faragott, az ülőrész bordó-krémszínű párnázott. Előtte kerekasztal, amin rózsaszín terítő, rajta vázában virág. Jobb oldalon az egyik kanapé mögött egy fehér virágmintás öltözői paraván helyezkedik el.
Munkácsy albérlete - Bécs: Bal oldalon egy kazettás barna színű öltözői paraván áll. Középen hátul egy barna színű faragott díszítésű kétajtós ruhásszekrény (90cm széles, 180cm magas), mellette balról egy ruhafogas, a jobb oldalán pedig üres festővásznak vannak a falnak támasztva. A jobb oldalon egy festőállvány van felállítva, rajta festővászon. A színpad közepén elől kocka asztal, három székkel.
Munkácsy albérlete – Párizs: A bal oldalon festőállvány, középen egy kerek asztal, sárga terítővel leterítve. A bal oldalon is egy festőállvány van. Hátul a falnak támasztva több festővászon van.
De Markez báró palotája: Középen egy kétszemélyes kanapé, melynek a lábai és a váza fából készült faragott, az ülőrésze és a háttámla bordó színű huzattal van bevonva. Hozzá illő két fotel van körben elhelyezve, középen egy kör alakú asztalka terítővel. Az asztalon italos üveg és poharak vannak. A háttérben a nagy kétszárnyú ajtó nyitva van és egy erdőrész képe található.
Munkácsy párizsi műterme: Középtől kicsit balra egy öltözői paraván áll, melynek az elején egy tájkép van. Mellette egy barna faborítású kandalló. Előtte egy bordó színű kétszemélyes kanapé. jobb oldalon egy festőállvány, melyen egy női alak rajzvázlata van.
Adolf Gupil párizsi irodája: Bal oldalon festő-állvány, rajta Munkácsy: Siralomház című festménye. Hátul a falnál két állvány áll, melyen kis mellszobrok vannak.
Előtte a színpad közepén diószínű kerek asztal faragott lábbal mellette két karfás fotel bordó huzattal. A jobb oldalon korabeli íróasztal van egy krémszínű huzattal bevont színben hozzáillő székkel.
Munkácsy párizsi palotájának szobája: Bal oldalon egy festőállvány, rajta az Éjjeli csavargók című festménye. A színpad közepétől kissé jobbra kis kerekasztal, bordó terítővel leterítve, rajta üveg és poharak. Mellette egy faragott lábú, karfás fotel bordó huzattal és egy kétszemélyes kanapé ugyanolyan stílusú, mint a fotel.
Munkácsy párizsi műterme: A színpad közepén fából készült állványzat van (3 méter x 3 méter). Pad és hokedli székek vannak elszórva és egy asztal.
Miniszterelnöki fogadóterem – Pest: Bal oldalon egy festőállvány, rajta egy festménnyel. Jobb oldalon egy fekete zongora áll.
A vígjátékban 21 színész és 11 mellékszereplő, illetve színészhallgató szerepel.
Jelmezek:
Kocsis Dénes – Munkácsy Mihály, festőművész
1. Krémszínű ing, szürke mellény, barna nadrág, fekete hosszú szárú csizma a fején fekete simli sapka.
2. Fehér ing, fekete nadrágot visel, aminek a szára be van tűrve a hosszú szárú csizmába.
Ehhez később felvesz egy fekete színű zakót, melynek kis állógallérja van. Elől kétsoros gombolással.
A második felvonásban bajusszal egészül ki, ezzel van érzékeltetve az idő múlása.
3. Az előző szett kiegészül egy sötétszürke hosszított zsakettel. Itt már szakálla is van és a haja is hosszabb.
4. Egy- egy jelenetnél fehér ing, fekete nadrág és szürke mellényben van, aminek a hátulja fekete színű.
5. A barátja hosszú fekete selyem köntöse van rajta.
6. Világosszürke hosszított kabát, ami térdig ér és színben hozzá illő nadrág. A darab előrehaladtával hosszú fehér szakálla lesz.
Csonka Dóra – Koltay Döniz Bárónő, Munkácsy szerelme
1. Rózsaszínű földig érő hosszú selyemruhát visel. A felsőrész testhez simuló, hátul a csípő vonalában középen masni, és egy fehér csipkebetét indul fel a vállakon át szintén lefelé a has előtt megkötve. A ruha ujja a csuklórésznél is fehér csipkével díszített. A szoknyarészen elől a ruha anyagából egy kötényszerű redőzött rész van, ami hátul középen masniban összekötve. Tartozik még a ruhához egy fodros végű bolero (vállköpeny).
A kezében a ruha anyagából készült szütyő van. Fehér zárt magassarkú cipőt visel. A hosszú haja általában fel van kontyba fogva és lokniba van befésülve.
2. Barna színű földig érő ruha, elől a nyakrésznél „V” alakban csíkozott kivágott. A vállrésztől világosabb barna anyagból szintén „V” alakban díszítés van, ami elől a hasnál végződik. A ruha hosszú ujjának a végén is díszítés van. A szoknyarészen az elől kötényszerű pótlás itt is megjelenik, ami hátul a fenékrésznél masniban (turnűr) végződik.
Puskás Dániel – Paál László, festőművész
1. Fehér ing, fölötte szürke mellény, színben hozzá illő élére vasalt nadrág. Sötétbarna zárt cipő van a lábán.
2. Az előző szett kiegészül egy zöld színű hosszított zakóval, ami elől pántos gombolású.
3. Sötétbarna hosszított kabát, a gallér szélét, az ujjak végeit a kabát szélét és az alját vékony fehér szegély díszíti. Barna nadrágot visel. Bajuszt kap, az idő múlásával kapcsolatban.
4. Világosszürke hosszított kabát van rajta, melynek a gallérját fekete sáv díszíti.
5. Világos barna térdig érő kabát van rajta. A vállán vászon tarisznya van.
6. Hosszú fehér hálóruha, fölötte fekete színű, földig érő selyemköntös. A haja kissé hosszabb és hosszú fekete szakálla van.
Papp Barbara – Szeszil Pappér, Munkácsy felesége
1. Barna hosszú ruha, anyagában függőleg csíkozással. A felsőrész karcsúsított, és hosszú ujjú. Elől a nyakrész „V” alakban kivágott, és sárga színű betéttel díszített. A sárga díszítés a szoknyarészen is megjelenik, elől kötényszerű megoldással, majd megy hátra, ami nagy masniban végződik. A haja általában lokniban van és kontyba van fent felfogva.
2. Drapp színű ruha, elől kivágott. Az ujja hosszú és fekete színű. A szoknyarészen elől és hátul fekete színű tüll díszíti. Fekete kesztyűt és fekete fejdíszt visel. A kezében fekete legyező, illetve fekete szütyő van.
3. Sárga színű ruha, stílusában olyan, mint az előző.
4. Barna színű hosszú ruha, aminek a felsőrészét fekete csipkebetétek díszítik. A ruha hosszú ujjú és fekete tüll van a barna anyag felett. A szoknyarész is fekete tüllel és csipkével díszített, az alja vízszintes csíkozású.
5. Zöld ruha, stílusa az előzőekhez hasonló.
Nagy Erika – Perzsi, bábaasszony
Fehér ing, fölötte sötétbarna mell alattig érő mellény, elől fűzős. A szoknyája bokáig ér és világosbarna színű. Elől fehér kötény van, ami térdig ér és három zseb van rajta. Fekete elől zárt kis sarkú cipőt visel. A haja hátul lent kis kontyba van összefogva.
Lénárt László – Carl Ral, bécsi festőakadémiai professzor, Főtanácsos
1. Fehér ing, sárgásbarna nyakkendő, fekete nadrágot és fekete zárt cipő van rajta. Sötétszürke zakót visel, melynek hátul és elől is a gallér része fekete színű, illetve az oldalt lévő zsebek felső részét is fekete sáv díszíti.
2. Fehér ing, sárgásbarna nyakkendő, fekete nadrágot és fekete zárt cipő van rajta. Fekete színű hosszított kabátot visel, melynek az alja szögletes.
3. Az előző ruha marad, csak a kabát helyett fekete színű zsinóros hosszított kabát van rajta.
Nagy Róbert / Szabó Zoltán – Adolf Gupil, képkereskedő
Fehér ing, fölötte fekete zakó, fekete élére vasalt nadrág. Fekete lakkcipő van a lábán. Szürke nyakkendő és szürke oldalt ívelt zsakett kabátot visel.
A táncosok korabeli ruházata stílusában beleillik a főszereplők ruháihoz.
A nők ruházatában megjelenik a harangszoknya, ami hátul fenékkiemelő (turnűr) megoldással vannak kialakítva. Bő, díszes, uszályos turnűrös ruhákat hordanak. A felsőrész általában fűzős. A hajviselet általában kontyban összefogott, ez lehetett fent és lent is. De divatos volt az is, hogy csak egy részét kontyba fogták és a többi hosszú rész loknis volt.
A férfiak öltözékében népszerű a mellény, mint az elegáns viselet része. Zsakettek, szmokingot hordanak, a mellény nem mindig azonos színű, divat volt ebben a században, hogy lehetett eltérő színű is. A nyakkendő lehetett különböző színű is. A mindennapokban félcipőket hordtak, ami általában bőrből készült és sötét színűek.
Vetítések:
- Krisztus Pilatus előtt című festmény
- zöldfás erdőrészlet
- vörös lángokban égő városrész
- férfi portré
- Pálmaházban című festmény
- Virág csendélet tállal
- Zongoraleckék című festmény
- Pihenés az erdőben című festmény
- Csokorrendezés
- Készülődés a papa születésnapjára című festmény
- Szvenszon és Munkácsy az előadásban - fotók
- Siralomház című festmény
- tájkép
- dolgozó nők a földön – fotó
- Rőzsehordó című festmény
- Műteremben című festmény
- katonák fegyverrel a kezükben sorban állnak, tüzelésre készülve – fekete-fehér korabeli fotó
- Aradi vértanúk – fehér-fekete korabeli fotó
- Munkácsy és felesége – fekete-fehér korabeli fotó
- Milton című festmény
- erdőrészlet
- Éjjeli csavargók című festmény
- Krisztus Pilatus előtt című festmény
- Sétány a park Monszeu-ban
- Liszt Ferenc portréja – festmény
- Honfoglalás című festmény
- halott Munkácsy – fekete-fehér korabeli fotó
- Munkácsy keresztre kötve
Az előadásban fényeffekt játékok vannak. Kék, vörös, okkersárgás, barna, lila színben pompázik a színpad egy-egy jelenet során.
Festmények a falon:
- Krisztus Pilatus előtt
- A zeneszoba
- Készülődés a papa születésnapjára (1. részlet)
- Készülődés a papa születésnapjára (2. részlet)
- Befordultam a konyhába
- Búsuló betyár
- Ballada
- Párizsi enteriőr
- Dűlő szénásszekér
- Szerelmi dal
Helyszínek:
1. felvonás:
- Szedelmájer párizsi palotája
- Lángi mester asztalosműhelye – Békéscsaba
- Városi temető
- Perzsi szobája
- Erdő
- Pesti albérlet
- Bécsi Akadémia
- Szven lakosztálya – Bécs
- Munkácsy albérlete – Bécs
2. felvonás:
- Munkácsy albérlete – Párizs
- Párizsi szalon
- De Markez báró palotája
- Erdő
- Munkácsy párizsi műterme
- Párizsi Világkiállítás
- Munkácsy párizsi palotájának szobája
- Miniszterelnöki fogadóterem - Pest
